Nagy Iván naplója. Visszaemlékezések - Nagy Iván Könyvek 1. (Balassagyarmat, 1998)

I. kötet - Katonai élet

pihenés ideje alatt, hol a zászlóalj köpönyegét leveté, és két tarisznyámat a szekérre dobtam. így megkönnyebbülve azután [már] könnyebben gyalogoltam. Keresztülmentünk Noszlopon is, mely közel fekszik Somlyó hegyéhez. Délutáni 1 óra tájban bejutottunk Devecserbe. Beszállásoltak mintegy 12-ed magammal egy volt jobbágyhoz, letévén holmimat, siettem a nagyobb vendéglőbe, jó ebéddel kárpóüandó kimerültségemet, de várni kellett. Azalatt jóllaktam vízzel és jól elaludtam egy karosszékben, nem volt utána étvágyam sem. Elrontám éjjeli álmomat is. Délután Stjpcz] János számvevő barátomnak, ki kocsin járt a zászlóalj után, átadtam két csomag holmimat, hogy másnap könnyebben gyalogolhassak. Elég gondatlan voltam ez első gyaloglás után jókor le nem feküdni, hanem ahelyett a másik nagy korcsmába, hol a legénység táncolt, mulatott, mentein bámulni. Az éjfél vetett haza, midőn a fészerbe a szénára leheveredtem. Alig aludtam másfél órát, midőn a dob ismét szólt indulásra. Fel kellett kelni és kiállni. 3 órakor már indultunk. Szép idő volt. Devecser mezővárosból kimenet a zászlóalji banda

72 húzta a magyar indulót és minden helységen keresztülmenet hasonló történt, vagy a tizenhárom dobos verte a marschot. Déltájban nagy por és hőség mellett fáradtan beértünk Sümeg mezővárosba, hol szünnap (rasttag) következett volna. Nekem azonban szépen kijutott a pihenésből. Beérvén Sümegre, a mi századunk a hegyi házakba szállásoltatott. Én vagy tíz közemberrel egy szegény paraszthoz jutottam. Már készen várt a bableves, hozzá is fogtam vitéz társaimmal, midőn jő a napos tizedes, nekem átadni a századnáli naposságot. Ez még nem volt elég, lehet hogy ki is volt számítva a dolog, tán századparancsnok Kovács főhadnagy uram által is, kinek nem voltam kedvence, mert még Pápán emeletes szállásával szemben egy ke[s]ztyűsné tetszett neki és engem egyszer (ke[s]ztyűt vásárolván) látott beszélgetni a ke[s]ztyűsnével, azóta nem voltam 68