Nagy Iván naplója. Visszaemlékezések - Nagy Iván Könyvek 1. (Balassagyarmat, 1998)

I. kötet - Jogászi és jurátusi élet

Zsiga bátyám azt javallá, figyelmeztetvén, hogy a nógrádi főis­pán gróf Keglevich Gábor, akkor főtárnokmester pártfogása mellett oda reményem lehet bejutni. Ámbátor akkor már a poli­tikai pályán a pártok elvi állását ismervén, elveim inkább az el­lenzéki (vagy liberális) nézetekhez vonzván, nemigen volt ked­vem dicasterialis hivatalra. Eszményképem ez idő [ben] az ügyvédi pálya volt. Azt hit­tem, a tollat bírván forgatni, szorgalmam és tehetségemnek így jó pálya nyílik, és azután jó hírt s nevet szerezvén magamnak, egykoron egy szerény kis családot alapíthatok és meglesz bol­dogságom. Mindezeket elérhetőknek hittem elég korán, nem reményelvén, hogy az egyenes úton mi is akadályoztasson. Ezenközben január 22-én egy Savonnieri nevű vándor (geni­alis szabású) arcképező vetődött Balassa-Gyarmatra, éppen a gyűlések ideje alatt. Ez különös rokonszenvvel óhajtott engem is rajzónja alá venni, azt mondván különben rólam, hogy ala­kom egy „lipcsei könyvárus'' jellegét mutatja. Le is rajzolt egy­pár pengő forintért, úgy, mint itt a következő lapon látható. Január 29-én kirándultam Zsélybe, hol Imre testvérem akkor a gróf Zichy senioralis uradalomban 52 írnok volt. Onnan délu­tán hazajővén, éjszakára mentünk Zsiga bátyámmal Kovácsiba, Krúdy Jánosékhoz [és] ott mulattunk. Másnapon, január 31-én hazamentünk. Február 6-án ismét kirándulást tettem Szécsény-Kovácsiba és 7-én visszamentem haza Gyarmatra. Február 2-áről és 24­éről ismét vidéki levelem jelent meg a Honderűben. Február 27-én a II. évi jogi folyam[ból] és rationariából teen­dő vizsga végett lementem Pestre. Február 28-án jelentettem magam az egyetemben, névsze­rint Frank tanárnál, kihez a jogkari dékán Tipula Péter utasí­tott, nemigen biztatván, hogy ez megengedje a vizsga letételt, miután, mint katolikus az első évi jogi tanulmányokbúi a lo­sonci reformátu[s] lyceumban mertem tenni vizsgát. Úgy is lett. 52

Next

/
Thumbnails
Contents