Nagy Iván naplója. Visszaemlékezések - Nagy Iván Könyvek 1. (Balassagyarmat, 1998)

Jegyzetek

Feltehetően néhai Ulrich István (? —1835) egyházmegyei karmesterről van szó,, kinek fia, Ulrich Károly — a váci nemzetőr induló szerzője — ekkor már mint helyettes karmester működött. Kawalky Lajos, Danzigból bevándorolt és 1847-ben polgárjogot nyert dagerrotíp-fényképész, később fotográfus, a 40-es évek végén a fényképész piacokért kitört „dagerrotíp háború" egyik résztvevője, s emiatt a „Kavalkády" gúnynévvel illették kortársai. Az iskola az 1590-es évek végén alakult meg. 1622-től gimnázium, 1785-től tulajdonképpen már főiskola. 1832-től elnevezése kollégium. A divényi uradalom gróf Zichy István 1687-es végrendelete értelmében vált senioratusi hitbizománnyá. Ti. Nagyborzi Iván. Estei gyalogság. Majer Annát. Nagy Iván a fejezetnek egy másik címet is adott: „Honvéd élet". Az 1848 október végéig terjedő rész jegyzeteinél felhasználtuk Molnár András jegyzeteit. (Molnár András: Nagy Iván 1848-as honvédélményeiből. Újabb adalékok a 7. honvédzászlóalj történetéhez. In: Káli Csaba szerk.: Zalai történeti tanulmányok. Zalai Gyűjtemény 42. Zalaegerszeg, 1997.159-178. p.) 1848. április 24-én húsvét hétfőjén Nagykikindán a Djordje Radak által felizgatott tömeg a majorsági földek újraosztását és a magyar zászló eltávolítását követelte. A nagykikindai kerületi bíró katonaságot rendelt ki a tömeg ellen, de az csakhamar kiszorította a városból a katonaságot, majd megrohanta a tanácsházát, kiszabadította a rabokat, és több hivatalnokot meggyilkolt. A zavargások április 27-ig tartottak. Az 1848. április 26-i minisztertanács döntött egy 10.000 főből álló „mozgó nemzetőrsereg" vagy „önkénytes őrsereg" felállításáról, s a tervek kidolgozását Batthyány Lajos miniszterelnökre és Kossuth Lajos pénzügyminiszterre bízta. A felállítandó zászlóaljak tervezetét Sztankó Soma főhadnagy készítette el, s a május 15-i minisztertanács határozott „10.000 főből álló önkéntes sereg" to247