Nagy Iván naplója. Visszaemlékezések - Nagy Iván Könyvek 1. (Balassagyarmat, 1998)

II. kötet - Velence és Oroszi

kívül Valudo első őr[rel] és főleg Simoni másodőrrel is megismerkedtem, ez utóbbival (ki pap volt) egy teremben dolgoztam. Itt ismerkedtem meg Roveré (Querci) olasz festésszel is. Ez este nálunk ebédeltek Trubeckoi orosz herceg, Würm császári ulánus ezredes, Saint Marc francia emigráns a Berry hercegné kíséretéből, Beckers szász consul, Horrox angol költő [és] tourista és gróf Nugant Gilbert. Március 27-én küldtem ismét levelet a Hölgyfutár számára, mely az 51. számban jelent meg. Március 30-án jött meg Wenzelnek 26-án kelt levele, köszönve Sebenigo statútumai ösmértetését, kérvén, hogy az Aranykönyvről (Libro d'Oro)

195 kutassak, ha lehet még a Morrosini családnál is.

196 Április 2-án érkezett Mester Ede levele keltezve március 28ról. Április 5-én vettem Stéger Pista barátságos levelét TápióSzeléről, március 30-áról. Április 11. Húsvét vasárnapja. írtam Zsiga bátyámnak és Bende Istvánnak. Április 12-én Mester Edének és Majer Károlynak. Kérdezősködtem a Morosini családról, melyből III. András királyunk anyja volt. Frederico della Roveré (Querci de Roveré = de robore quercus), az előbbi lapon említett olasz útba igazított, hogy két Morosini család van, az egyiknek palotája a San Giovanni Laterano féle, de nem az az, melyet keresek, hanem a Morosini de Gatterbourg, melynek palotája a San Stefano téren a Pisani palota mellett van. Ott láthatom majd III. András anyját. Ő el is vezetett, de be nem eresztették, hanem ígérte a bemeneteli engedély megszerzését máskorra. Roveré ismerősömtől tanultam azt is meg, hogy a Grittieknek Velencében három palotájuk van, egyik a San Marin de Zobenigo téren a templom átellenében, a másik szintén ott a nagy csatornára szögellik, melyet most Wezlar asszony bír. A harmadik, a legrégibb, a vasút felé a San Ermagora a verő Fortuna vá144