Nagy Iván naplója. Visszaemlékezések - Nagy Iván Könyvek 1. (Balassagyarmat, 1998)

II. kötet - Irodalmi foglalkozás

si pontom vélek. Vahot különösen tudta fogni az embert, neki a Phönixre előfizetőket is gyűjtöttem. November 9-én folyamodtam a bírói államvizsga letehetéséért. Ez időben megérkezett hasonló célból Balassa-Gyarmatrúl Várady Lajos fiatalember, ki Bodnár István gyarmati ügyvédnél segédkedett. Velem volt szálláson itt Pesten. Utóbb Tornyos Zsigmond is lejött e célból, de vizsga nélkül hazament. November 13-án ismét folyamodtam és november 26-án ismét és ekkor azután 28-ára kaptam határidőt. November 28-án a vármegyeházában Nagy István főtörvényszéki tanácsos elnöklete alatt Pauler Tivadar és Wenzel Gusztáv egyetemi tanárok előtt és Kár Mátyás köz- és váltóügyvéd kikérdezése mellett letettem a vizsgát, és a díjak letétele után megkaptam a bizonyítványt. November 29-én meglátogattam Jókait, ki azt mondta, hogy a Phönix 2. kötetében megjelent Báthoriak jelleme című cikkem ellen Szilágyi Sándor, tudta nélkül, csempészett be a Reménybe egy hosszú bírálatot, melyre Vahot azt súgta, hogy Szilágyi ellen való bírálatomban írjam, hogy atyja írta a Forradalmi történeteket

178 és azt is elferdíté. Ugyanaznap látogatást tettem Szabó Béla exügyvédnél, ki gróf Zichy Manónénak volt ügyvéde és Berchtold grófnénak tanácsadó embere, ki megmondta, mily módon járjak el az elvállalt pályán a házi szokások irányában. Ugyanez napon voltam Wenzel professornál is, ki tudván, hogy Velencébe menendek, egy ajánlólevéllel látott el az ottani könyvtárakhoz, [így] Valentinellihez is, valamint a Magyar Tudós Társaság részéről is szerzett egyet, ajánlván nekem ott főleg Gritti életére vonatkozó történelmi adatok búvárlását. Ekképpen bevégezvén dolgaimat, készültem haza, hogy ott rendbe szedjem dolgaimat, mivel a grófi család már Bécsbe ment, ott vár[t] reám. 134