Kazareczki Noémi: Nógrádiak a Nagy Háborúban. Dokumentumok az I. világháború Nógrád megyei történetéből - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 65. (Salgótarján, 2018)
Kazareczki Noémi: A nagy háború itthoni arca I.
III. Az egylet kiadásai. Л felsorol! teendők legnagyobb részét úgy a háborúban, mint a békében is a magyar vörös-koré;-.:t egylet központja végzi, s fedezi a kiadásokat is ama bevételeiből, a mik az önkéntes tűk> irányokból s az egyleti tagsági dijakból megilletik. llykeppen az egylet a múlt év végéig a "maga által fenntartott kórházakra és a sebesült szállításra körülbelül 3,200.000 koronát, a tudósitói irodára 215.000 koronát. a hadifoglyokat gyámolitó hivatalra 80.000 koronát, kórházaknak és egyeseknek nyújtott segélyekre 820.000 koronát, a tábori raktárak, egészségügyi osztagok és egyéb tábori intézetek létesítésére és fenntartására 650.000 koronát, a gyüjtöraktár készleteinek pótlására 380.000 koronát, különféle egyleti szervek fenntartására 400.000 koronát, összesen mintegy 5-74 millió koronát adott ki. Az egylet átlagos napi kiadása a háború alatt felülhaladja a 11,000 koronát. A vörös-kereszt egylet központja 38 évi fennállása alatt jótékony és közhasznú czélokra már a mostani háború előtt közel 9,000.000 koronát költött s a háború alatt előállott kiadásait is a béke idejében gyűjtött pénzkészleteinek felhasználásával fedezte. IV. A jövő teendői. A magyar vörös-kereszt egyletnek abból a czélból, hogy a mostani háborúban előállott feladatainak megfelelhessen és azokat a jövőben is alapszabályai szellemében megoldhassa, elsősorban szervezettségét kell erősítenie, s nevezetesen arra kell törekednie, hogy a fiókegyletek, és ezek tagjai számát a lehető legnagyobb mérvben gyarapítsa, Sajnos, Magyarországon a vörös-kereszt egylet tagjainak összes száma alig haladja túl a 100.000-et, a fiókegyletek és választmányok száma pedig a 900-at. Ezzel szemben a német vörös-kereszt egylet tagjainak száma már a háború előtt megközelítette az egy milliót, a japán egylet tagjainak a száma pedig a másfélmilliót. A vármegyei választmányokra a fiókegyletek szervezése, működésük irányítása és ellenőrzése szempontjából fontos feladat hárul, azért azokat minden vármegyében, a hol fióki gyiet van, meg kell alakítani. Czélszerü a fiókegyleteket a kisebb községekben is megalakítani, mert ezek a háború tartama alatt a tudósitói szolgálat közvetítése szempontjából hasznos szolgálatot tehetnek, tagokat gyűjthetnek és békében más fiókegylettel való szövetkezés, vagy nagyobb fiók- egyletbe való beolvadás utján erőteljes működést lejthetnek ki. Az egyleti szervezet megerősítése mellett a háborúban szerzett tapasztalatok alapján a hadielökészültséget kell majd fejleszteni és pótolni s e működésébe a vidéki szer3
