Kazareczki Noémi: Nógrádiak a Nagy Háborúban. Dokumentumok az I. világháború Nógrád megyei történetéből - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 65. (Salgótarján, 2018)

Kazareczki Noémi: A nagy háború itthoni arca I.

A NAGY HÁBORÚ ITTHONI ARCA I.

A háború nagy változásokat hozott a hátország életében. Anyagi téren óriási terheket rótt a lakosságra, de emellett a humanitárius tevékenységekben (az egészségügyi ellátás segítésében, különböző segélyakciókban) való részvételben is számítottak az itthon maradottakra. Az állami segélyezés - a 148000/1914 B.M. sz. körrendelet a 1882. évi XI. te. 9. pontja alapján - ugyanis nem bizonyult elegendőnek.1

Egymás után szervezték a segélyakciókat a katonák, árvák, özvegyek rokkantak számára, de 1915- ben az orosz betörés következtében a Kárpátokban elpusztult falvak újjáépítésére ismét országos mértékű összefogásra volt szükség.2 * Sáros vármegyében 31, Zemplénben 190, Ung vármegyében 15 község pusztult el különböző mértékben. ’

Számos nógrádi községben megszavazták az anyagi hozzájárulást az újjáépítéshez, Losonc város Jóléti Bizottsága 200 koronával kezdte meg a gyűjtést. Javasolták, hogyha a megye felépítene egy oroszok által elpusztított falvat, azt akár Nógrádfalvának is elnevezhetnék.4

A románok 1916-os nyári erdélyi hadműveletei során ezrek hagyták el lakóhelyüket, így a menekültek befogadásáról, foglalkoztatásukról is gondoskodni kellett a nyugalmasabb vidékeken élőknek. Nógrád megye alispánja 1916. szeptember l-jén a Vöröskereszt bevonásával megalakította azt a segélybizottságot, amely a rendelkezési alapból a Balassagyarmaton elhelyezett Petrozsény és Brassó városokból menekülteknek 1000 korona segélyt utalt ki.5 Ezen kívül előfordultak egyéni akciók is, például Höppner Gyula füttymester a balassagyarmati Komzsik vendéglőben fütty-előadásával az erdélyi menekültek javára 36 korona 22 fillért gyűjtött.6 7

1916-ban országos kezdeményezés indult a Nemzeti Áldozatkészség Szobra megalkotása tárgyában. Ezzel kívánták segíteni a csatákban elpusztult hősök özvegyeit, árváit, illetve a megrokkant vak katonákat. Hasonló céllal kezdte meg működését az I. Ferenc^ József Király Hadisegély Alap, amelyet 1917-ben alapítottak. A nógrádi települések - természetesen gazdasági erejükhöz mérten - kisebb-nagyobb összegekkel próbálták támogatni az alapot.

Az egészségügyi ellátásban Nógrád vármegyében Losoncnak jutott a főszerep, mivel a losonci tartalékkórházban a háború kezdetétől 1914. december végéig 14000 sebesült katona fordult meg. Itt volt a gyűjtő állomás, ide érkeztek az északi harctér sebesültjei és betegei, innen lettek az ország minden részébe szétosztva.8

1 Segélyre jogosultak voltak: A bevonult neje, gyermeke (a házasságon kívüli is), mostohagyermeke, unokája, apja, anyja, mostohaapja, mostohaanyja, nagyapja, nagyanyja, nejének édesapja, nejének édesanyja, édes, vagy mostohatestvére, de valamennyi csak akkor, ha semmiféle állandó ellátásban nem részesült, ha vagyonából, vagy más keresetéből fenntartani magát nem képes, és ha őt addig egészben, vagy részben a bevonult tartotta el saját keresetéből. A segély összege törvényhatóságonként különböző: legkisebb összege naponként 57 fillér, legnagyobb 70 fillér, Kassán 80 fillér, Fiúméban 81 fillér, Pozsonyban 88 fillér. A 8 éven aluliak számára a napi segély fele jár, és annak is akit a bevonult csak részben tartott el. Szabó, 2009,149-150. p.

2 Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyv 1915. június 5. A hadműveletek során elpusztult felvidéki községek helyreállítására vonatkozóan megfogalmazták, hogy nem kártérítési akció, hanem segítő akcióról van szó, amely előreláthatólag 7-8 millió koronába fog kerülni, és az újjáépítést közmunkával szerették volna megvalósítani. Szabó, 2009, 159-162. p.

Ъ Mi pusztult el a Felvidéken? Losonci Újság, 1915.09.09./36. sz., 1. p.

4 Nógrádfalva. Felsönógrád, 1915. 07.22./29. sz., 2. p., 1915. 07.29./ 30. sz., 2. p.

5 Közigazgatási bizottsági ülés. Nógrád, 1916. 09.17./38.sz., 1-2. p.

6 Höppner Gyula afiittymester. Nógrád, 1916. 09.17./38. sz., 3. p.

7 A Mátyás király lovagját ábrázoló szobron kívül még a szobor jelvény változatát is tervezték kiadni.

8 Vérbas kórház Felsönógrád, 1914. 10.01./71. sz., 2. p.

64