Kazareczki Noémi: Nógrádiak a Nagy Háborúban. Dokumentumok az I. világháború Nógrád megyei történetéből - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 65. (Salgótarján, 2018)
Kazareczki Noémi: A nagy háború igaz arca II.
A NAGY HÁBORÚ IGAZI ARCA II. )yЛ béke. Л világháború kitörésekor senki nem gondolta, hogy 4 évig tart. De immár ez is elvégeztetett. Л biztató sugár megjelent beborult egünkön, s elhozta számunkra a reményt, hogy ezek után az események rohamos egymásutánban, s feltartóztathatatlan erővel törnek a végcél — az általános béke felé. Ezekkel a szavakkal köszöntötte olvasóit a Nógrádvármegye című lap szerkesztője 1918 februárjában. Azonban a várva várt béke után sem volt könnyű helyzet, az országra szinte leküzdhetetlen szociális terhek nehezültek. A háború hatásait, következményeit kezelni kellett. A korábbi lelkesedés csökkenése már 1916-ban érezhető volt. A közhangulat változását a háború elhúzódása, az elesettek, hadiözvegyek, hadiárvák, rokkantak, sebesültek és hadifoglyok számának növekedése okozta.1 2 Az államnak nemcsak az özvegyekről és árvákról kellett gondoskodni, hanem a visszatért hadirokkantak megélhetéséről, foglalkoztatásáról is. Százezrek tértek haza sebesülten, megcsonkítva. Az orvostudomány fejlődésével javultak a túlélési lehetőségek, azonban akik a tartós tüzérségi tűz miatt betegedtek meg, és idegsokkot kaptak, azoknak a kezeléséről csak a háború második felétől gondoskodtak. A hadirokkantak munkába állítását „hadigondozó-kiállításokkal” segítették, ezeken keresztül mutatták be a lehetőségeket.3 Számos példája maradt fenn a községi jegyzőkönyvekben is, hogy hadirokkantakat alkalmaztak, illetve előnyben részesítették őket az állások betöltésénél. A háború „károsultjai” érdekképviseleti szervezetet is alakítottak Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Nemzeti Szövetsége néven .4 5 1915-ben felállították a Rokkantügyi Hivatalt, 1916-ban az Országos Hadigondozó Hivatalt. A háború befejeztével elkezdődtek az országos összeírások erre vonatkozóan. Az állami juttatáson kívül a civil lakosság is segítette a nehéz helyzetűeket felajánlásokkal, illetve gyermekek örökbefogadásával. Megyénkben 445 hadiözvegyet és rokkantat, valamint 1700 hadiárvát számláltak össze 1918-ban.3 Voltak egyedi, és nem túl humánus elképzelések is az árva gyermekek foglalkoztatására vonatkozóan. Ilyen volt Ullmann Adolf (a Hitelbank vezérigazgatója) terve, mely szerint vállaljanak a nagyobb ipari üzemek és mezőgazdasági vállalatok nagyobb számú árvákat nevelésre, és képezzék ki azokat gyakorlati életpályákra. Dr. Dóczi Sámuel (az Országos Iparegyesület ügyésze) ezzel kapcsolatban javasolta, hogy célszerűbb lenne egy minimális korhatárt szabni, és az elemi iskola elvégzéséig az árvákat árvaházi, vagy családi nevelésbe kellene beutalni. Szerinte helyesebbnek látszik a szerepeknek az árvák koruk szerinti osztályozása és annak kimondása, hogy a 6 éven alul lévő, a 6-10 és 10-14 éves korban lévő árváknak más és más jellegű gondoskodás kívánatos.6 A háború kitörését követő két évben gyors ütemben megindult a népesség fogyása. Az okok között 1 Nógrádvármegye, 1918. 02.16./8. sz.,1-2. p. 2 Hajdú-Pollmann, 2014,176. p. 3 Uo, 60. p. 4 1929 januárjában Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége címén újból megkezdte működését. A HONSZ feladatai között volt a jogi tanácsadás és orvosi segítségnyújtás, adományok gyűjtése és szétosztása, a hadigondozottak részére kedvezmények kieszközlése stb. Hadirokkantak, Hadiözvegyek, és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége Levéltára 1920-1949, In: A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának fondjegyzéke, https://Inyr.eleveltar.hu/mnlquery/ detail.aspx?ID=3824 (Utolsó megtekintés: 2016.05.15.) 5 Gróf Majláth Gézáné Zichy Marietta grófnő és Hanzély Mártonná Prónay Mária jótékonysági kezdeményezéséből olvashatjuk a számokat. Cserhátsurányi körjegyzőség iratai MNL NML V.207. 2135/1918 6 Hadiárvák a^iparipályákon. Losond Újság, 1917.01.18./3. sz., 2. p. Starján nagyközség elöljáróságának, katonai ügyosztájyától. 3094)920. Hirdetmény. Felhivatnak a Salgótarján nagyközség területén tartózkodó hadirokXantak, hadiözvegyek és a hadiárvák gyámjai, hogy összeírásuk végett Salgótarjánban, az ipartestület emeleti helyisépében müködö katonai nyilvántartó tiszt urnái az alább meghatározott napokon feltétlenül ielenjenek men és pedig: délután 2 óráig. 2.) A hadiözvegyek és a hadiárvak gyámjai pedig t. évi július hó 2?-én, 23-án és 24-én d. e. 8 órától, d. u. 2 óráig tartandó hivatalos órák alatt аг ipartestűlet emeleti helyiségében tartandó összeíráson tartoznak jelentkezni. A jelentkezők a kezeik között levő rokkantsági igazolványaik, fizetési könyvecskéjüket, vagy egyébb az illetményeikre vonatkozó összes irataikat is vigyék magukkal. FtKik á fenti összeírásokon nem jelennek meg illetményeiket elveszítik. Saját érdekükben ismételten is {elhivatnak tehát a hadirokkantak, hadiözvegyek és a hadiárvák gyámjai, hogv jelentkezési kötelezettségüknek pontosan és múlhatatlanul tegyenek eleget. Salgótarján, 1920. julius 7. Kováts József s. k. 190
