Kazareczki Noémi: Nógrádiak a Nagy Háborúban. Dokumentumok az I. világháború Nógrád megyei történetéből - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 65. (Salgótarján, 2018)

Szepessyné Judik Dorottya: A nagy háború szubjektív arca

katonák ellenségképeiről, a német nép háborús tapasztalatairól szóló tanulmányaikat.8 2008-ban látott napvilágot a tábori levelezésekből és naplókból álló nagy háborús válogatásuk.9 2014-ben jelent meg szintén egy válogatás a naplókból „Verborgene Chronik” címmel.10

Tehát a rendelkezésre álló források egy része különböző személyek és családok hagyatékában lelhető fel naplók és levelezések formájában, más része pedig az írott sajtóban az ún. harctéri levelekben olvasható. Az írott sajtó esetében számolni kell a háborús cenzúra jelenlétével. Ellenőrizték a front és a hátország közötti levelezést is, gyakorlatilag minden egyes tábori lap és levél megvizsgálásával. A cenzorok nemcsak a frontról küldött leveleket, hanem a hátországból küldött leveleket is átnézték, hogy az otthon maradottak nehézségeitől távol tartsák a fronton harcolókat.11

A kormánypárt újságjában, a Felsőnógrádban a háború első két évében számos alkalommal közöltek harctéri leveleket. Ezek a levelek a tartalmuk alapján valószínűleg fiktív eredetűek: nem a fronton, hanem a szerkesztőségi szobákban íródtak, és céljuk a közvélemény megnyugtatása volt a katonák ellátását és körülményeit illetően.

A fronton papírra vetett hadinaplókból többek között a besorozás, a kiképzés, a felszerelés, a frontra történő utazás, az első ütközetek, a visszavonulások, az elhelyezés, a kvártély, az élelmezés, a higiéniai körülmények, a hadsereg és a helyi lakosság kapcsolata, az alá és fölérendeltségi viszonyok „olvashatók”. Ilyen Patak Károly losonci gimnáziumi tanár 1915 első felében írt hadinaplója, mely hungarika-kutatás keretében került feltárásra. Ki lehet emelni Gálos János olasz hadifogságban vezetett bőrkötéses kis füzetecskéjét is az egyszerű, tömör feljegyzéseivel, a hadifogság jellemző momentumaival (embertelen körülmények, pszichés megterhelések, hosszú, monoton menetelések, igen kevés étel).

Figyelmet érdemlő a füleki kötődésű Tischler Lajos hagyatékában található levelezése is. Tischler Lajos, a besztercebányai 16. honvéd gyalogezred I. századában hadapródként szolgált az orosz fronton, számos levelét testvéréhez, Ilonkához írta. Az Ilonkához írt sorokban gyakran utalt a háborúra és a háborút követő terveire, és nemcsak írt, hanem ceruzarajzokkal is illusztrálta a „muszkát”, a kozákot.

Hogyan élték meg a katonák az otthontól való távollétet, a folyamatos harci készültséget, a nehézségeket, a viszontagságokat? Ezekre a kérdésekre a háború legszubjektívebb forrásaiban: naplókban, feljegyzésekben és a levelekben kapjuk meg a választ.

8 Ha a német I. világháborús napló- és memoárirodalmat nézzük, ki lehet emelni a Német Szövetségi Levéltár Hadilevéltár (Bundesarchiv-Militärarchiv), a Német Nemzeti Könyvtár (Deutschen Nationalbibliothek) nagy háborús anyagát. A szövetségi levéltárosok a közelmúltban elkészítették az első világháborús dokumentumaikat tartalmazó online adatbázisaikat — köztük a naplókat tartalmazókat is. - Alex Watson: Erfahrungen der deutschen Bevölkerung während des Ersten Weltkrieges - Judith Smuda: Frauentagebücher aus dem Ersten Weltkrieg - Nora Kamm: Feindbilder deutscher Soldaten an der Ostfront im I. Weltkrieg - http:// www.tagebucharchiv.de/texte/nutzung.htm (utolsó megtekintés dátuma: 2016. június 14.)

9 Bechmann, Denis -Mestrup Heinz: „Wann wird das Morden ein Ende nehmen?” Feldpostbriefe und Tagebucheinträge zum Ersten Weltkrieg, Erfurt, 2008.

10 Lisbeth Exner — Herbert Knapfer: Verborgene Chronik 1914. Herausgegeben vom Deutschen Tagebucharchiv. Ausgewählt aus über 240 Tagebüchern des ersten Weltkriegs. Berlin, 2014. Galiani.

11 Bihari Péter: Kérdések és válaszok az I. világháborúról. Bp., 2013. Napvilág Kiadó. 33. p. — Magyarországi Rendeletek Tára. 1914. Bp., 1914. 1973-1975. p.

151