Jusztin Péter: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1690-1694 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 64. (Salgótarján, 2014)

Regeszták

266. (V. 164-165.) Őfelsége parancslevelére válaszul közlik, hogy tekintettel a megye elpusztult és elhagyatott állapotára, kétezer köböl gabonánál és ezer köböl zabnál - előbbit köblönként egy, utóbbit fél tallérral számolva - nem képesek többet beszolgáltatni. Amennyiben azonban a következő télen a megye mentesülne a természetbeni katonatartás alól, úgy rozsból ennél többet is képesek adni. Zabból azonban nem, mert jelen esztendőben keveset tudtak betakarítani belőle. Ugyanezt meg kell írni a kamarának is.

267. (V. 165.) A vármegye közszükségleteire, mégpedig az átvonuló katonaság élelemmel való ellátására, portánként húsz köböl búza és zab, nyolc köböl árpa kivetését határozzák el. A vágómarhák megvásárlására pedig portánként 16 forintot rónak ki. A kivetést a szolgabíráknak minél előbb be kell hajtaniuk, és a megyei hadbiztos parancsa szerint az általa meghagyott helyre beszolgáltatniuk.

268. (V. 165.) Kazy János lévai harmincados (egregius) egy Bene András szolgabírához írott, valamint egy másik levelében bocsánatot kér, amiért megsértette a vármegye tisztikarának becsületét. Ügyében a pozsonyi kamara is közbenjárt, erre való tekintettel megbocsátanak neki.

269. (V. 165.) Kihirdették a nádor (celsissimus) Zólyom vármegyéhez írott levelét, amelyben megtiltja, hogy a zólyomiak az ő kárára megnyissák a Gyet- va felől Nógrád megyébe vezető utat. A megye közönsége ezzel ellentétben a völgy lezárását a megyére nézve igen károsnak ítéli meg, és úgy döntenek, hogy tájékoztatják a nádort arról, hogy a völgy megnyitása semmiféle káros vagy hátrányos következményekkel nem jár rá nézve, hanem épp ellenkezőleg, a közjó, és Őfelsége szolgálatára nézve igenis hasznosnak ítélik. Ezért kérik, hogy a nádor a továbbiakban az út megnyitása elé ne gördítsen akadályt.

270. (V. 165.) Október nyolcadikára közgyűlést hívnak össze, 1692. január 21-22-én pedig törvényszék tartását határozzák el.

271. (V. 166.) Koháry István gróf (illustrissimus) nevében prokurátora, Dúl Mihály (egregius) a nádor (celsissimus) ügyvédvalló levelével a következő tiltakozást adja elő. A tiltakozó tudtán és akaratán kívül némely idegenek épületfát szállítottak az elhagyott füleki vár alá, és ott a tiltakozó kárára építkezésbe kezdtek. Egyesek pedig, különösképp Losonctamási possessio lakosai pedig felszántottak egyes, a füleki birtokhoz tartozó szántóföldeket, és be is vetették azokat.

Nehogy úgy tűnjék tehát, hogy a tiltakozó ezekkel a jogaira sérelmes cselekményekkel egyetért, tiltakozását fejezi ki és egyben a hatalmaskodás bűntettének büntetéseként, az épületek és az ott talált jószágok elvesztése valamint személy szerinti elfogatás terhe alatt eltilt mindenkit - kivéve azokat, akik a beköltözésre és építkezésre engedélyt kaptak - a területek megszállásától és épületek emelésétől. Ugyanígy eltiltja a tamásiakat is a fent mondott bűntett következményeként a vetés elvesztésének terhe alatt a területek további megszállásától, felszántásától és aratásától.

86