Jusztin Péter: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1690-1694 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 64. (Salgótarján, 2014)

Regeszták

A parancslevél Bécsben kelt, 1690. augusztus 11-én. Az eredeti iraton Li- pót saját kezű aláírásán kívül Jakiin Balázs tinnini püspök, királyi kancellár, és Maholányi János kancelláriai titkár aláírása olvasható.

111. (V. 76-77.) A vármegye közönsége nem látja át, mit is kell az eladásra szánt újszerzeményi javakon érteni, avagy mely földesuraknak kell igazolniuk magukat a Magyar és a Császári Kamara és az Újszerzeményi Bizottság előtt. Tudakozódnak továbbá a mondott birtokok mennyisége és minősége felől, valamint hogy azok mely vármegyékben fekszenek, lévén, hogy a megye nemesei nem csak ebben a vármegyében rendelkeznek tulajdonnal. A tisztikar csak ezen kérdések megválaszolása után tud rendelkezést kibocsátani ezek felől.

Kérdéses továbbá, hogy hogyan értelmezendő a török jog eltörléséről szóló, nemrég kibocsájtott és a megyében kihirdetett uralkodói pátens, mivel ez annak értelmével teljesen szembemenni látszik. Hozzáteszik még, hogy ezen vármegye nemessége a birtokait és javait a török megszállás idején a végvidéken, de a török végvárak környékén is háborítatlanul bírta és használta. Ezen felül kérik a lex Anastasiana kifejtését is, amelyről eleddig a megye közönsége semmit sem hallott.

112. (V. 77-79.) A vármegye nemessége levelet ír Őfelségének, amelyben közli, hogy megkapták, és kihirdették Őfelsége Bécsben augusztus 11-én kelt levelét, amelyben az újszerzeményi javak eladását tárgyalja, valamint annak mellékleteként másik levelét, amelyben megparancsolja a vármegye minden lakott és pusztatelkeinek valamint exempt, vagyis szabad portáinak összeírását.

Az újszerzeményi javakkal kapcsolatban felvilágosítást kérnek, ugyanis Nógrád vármegyében csak Nógrád vára, amely a váci püspök tulajdona, Buják amely Galánthai Esterházi Miklós és Sándor (magnifici) örököseinek tulajdona, Hollókő amely a Haller és Nyáry családok (magnifici) örököseinek tulajdona, a szécsényi végvár, amely a Koháry család (illustrissimus) tulajdona, valamint Hatvan mezőváros és prépostsága tekinthetők fegyverrel visszavett javaknak, a többi területet a birtokosaik - akár a török által megszállt területen feküdt, akár azon kívül - szabadon birtokolták, és ha kellett, fegyveresen védelmezték, mint ahogy az 1679. március 20-án kelt királyi pátens is megemlékezik erről. Továbbá a vármegye az uralkodó 1690. május 16-án, Laxenburgban kelt, a török jogról értekező levele alapján sem találja úgy, hogy a vármegyében lévő birtokok a fegyverjog alapján kamarai birtokok lettek volna. S mivel a jelenlegi, és a májusi mandátum ellentmond egymásnak, ezért kérik Őfelségét, hogy parancsolja meg az Újszerzeményi Bizottságnak, fejtsék ki a tisztikarnak, mely javak tekintendők Nógrád vármegyében újszerzeményi területeknek. Kérik a lex Anastasiana kifejtését is, mert ezen jogelv számukra nem ismert, valamint, hogy küldjenek egy re- gesztrumot, vagy katalógust a vármegye számára, amely tartalmazza az eladásra kerülő fiskális birtokok nevét, és hogy azok mely vármegyében fek49