Jusztin Péter: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1690-1694 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 64. (Salgótarján, 2014)
Regeszták
megyékben már sürgetik a porciók beszedését, és ez hamarosan Nógrádban is be fog következni, ezért az eddigi száz forint mellé még száz forintot rónak ki portánként, és felszólítják a szolgabírákat, hogy késlekedés nélkül szedjék be azt. Nógrád vármegye közgyűlése 1690. január 21. Losonc oppidum 10. (V. 19-21.) Felolvasták az Uralkodónak (Sua Maiestas) Nógrád vármegyéhez írt levelét, melyben Őfelsége, Lipót király szándéka szerint békét, és a harcokban megfáradt ország újjáépítését és megnyugvását szeretné, ám most kétfrontos háborút kell viselniük a törökök és a franciák ellen. Ezért kéri a megyét, hogy az előző évekhez hasonlóan hétszáz téli porció behajtásáról gondoskodjanak. Annyi könnyítést ad az uralkodó az előző évekhez képest, hogy katonaság már nem lesz elszállásolva a megyében. Ezen kívül a porció kirovása alól senki sem mentesülhet, legyen szó akár egyházi vagy világi méltóságról, vagy ezek birtokairól. A porciók kirovásának és behajtásának felügyeletével Antonio Caraffa (a Caraffa) főhadbiztost bízza meg az uralkodó, ezért kéri a megyét, hogy az ő parancsainak készségesen engedelmeskedjenek. Az uralkodó levele Augsburgban kelt 1689. november 24-én. Az uralkodó, valamint Dvornikovich (Dvornikovits) Mihály Csanádi püspök és kancellár szignálták azt. 11. (V. 21.) A vármegye a levélben közöltekhez hűen fog eljárni, és alkalmazkodik az abban leírtakhoz. 12. (V. 21-22.) A megye észlelte, hogy a porciók kiosztásából sokhelyütt véget nem érő viták származnak, mivel a községekre kivetett porciókat nem igazságosan osztják szét, nem az egyes adófizetők vagyonát és javait nézik, hanem a teleknagyságot és a rajta lakók számát. így a módosabb jobbágyok, akik az adók községen belüli felosztását befolyásolni tudják, vagyonuk ellenére kevesebbet fizetnek, mint a szegények. Ezért, hogy minden további panaszt és igazságtalanságot megelőzzenek, és a kiszabott porciókat arányosan szabják ki, a megye egyrészt személyekre nézve - kivételt képeznek a koldusok, gyerekek és hasonló munkaképtelenek - másrészt igára és igásál- latra nézve, harmadrészt pedig vetésre és szőlőbirtokra nézve fogja megszabni a kivetett porciók mértékét, melyet a lakosok havonta, késlekedés nélkül tartoznak fizetni. Adóegységként a megye a következőket határozza meg: egy egységet jelent a járomba fogható ökör, ha az a gazda sajátja. Ha nem sajátja, hanem másé, vagy pedig a földesúrtól kapta, akkor két ökör, valamint két tehén 26
