Jusztin Péter: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1690-1694 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 64. (Salgótarján, 2014)
Regeszták
gabírák minden hónap végén nyugta ellenében fizetnek ki, a negyedik garast pedig a hadipénztár számára adják át. így a tisztek a lakosság megterhelése nélkül készpénzből élhetnek. 3. A lovas porciót természetben róják le, ha pedig úgy esnék, hogy valamely megyén kívül állomásozó tisztnek ide kellene utaznia, és nem tudna magával szénát és abrakot hozni, ebben az esetben, amíg szállására vissza nem tér, havonta porciónként 3 forintot és 30 krajcárt utalnak ki a számára, egy krajcárt pedig a hadipénztárba fizetnek be utána. 4. A gyalogos katonáknak természetben adják ki a porciójukat, méghozzá úgy, hogy ne legyen okuk panaszra. Amennyiben mégis panasz merülne fel a megye köteles elégtételt adni az ügyben. A katonák pénzben semmit nem hajthatnak be vendéglátóiktól, de a hadikasszából havonta egy birodalmi tallért kapnak italra. Ha őrjáratra mennek, természetbeni járandóságuk helyett orális porciónként három garast kapnak, amelyet naponta vendéglátóik fizetnek ki a számukra. Hasonlóképp három garassal számolják a porciót november elsejétől a beszállásolás kezdetéig, november 20-ig. Erre az időszakra a gyalogosoknak a hadi szabályzatban előírtak szerint ezt az összeget utalják ki eltartásként. Őrjárat idején pedig a lótartási porcióként vigyenek magukkal az előírt havi adagból annyi abrakot, amennyi szükséges, illetve az őket eltartó lakosság annyi napig szállítson szénát lovaik számára, ameddig az őrjárat tart, vagy pedig vegyenek számukra addig szénát. 5. A fent nevezett Herbeville (Herveville) generális tizenöt - szám feletti - lovát, harminchat ökrét és nyolc lovászát a megye ajándékképp ingyen tartja el a téli beszállásolás ideje alatt, a generális többi, ide elszállásolásra utalt tizenhét lovával együtt. A mondott nyolc lovászon felül tíz másik lovászt is - ezek közt tisztek nincsenek - felvesz a természetben eltartottak közé, akiket a falvak lakói mindennapi élelmiszerekkel látnak el tehetségük szerint. Ezen tíz familiáris számára napjában két garast fizetnek, amelyet a megye levon a generális porciójából. 6. Ha esetleg - ami jobb, ha nem történik meg - a tiszteket és csatlósaikat mégsem vezénylik német területre, mert a Főhadbiztosság másképp rendelkezik, ebben az esetben a megyének legyen lehetősége alkalmazkodni a parancshoz, nehogy duplán kelljen fizetniük a tisztek eltartását. 7. Ezen kívül sem a tisztek sem a gyalogos katonák semmi cím alatt ne kössenek különegyezségeket a lakossággal, és ne követeljenek tőlük semmiféle ajándékot vagy extra járandóságot. Ha ilyen egyezségek köttettek volna ennek előtte, semmisnek tekintendők, mivel mindenféle kihágást a hadi szabályzat alapján meg fognak szüntetni. A beszállásolt gyalogosok ne látogassák egymást, nehogy ilyenkor lakomát csapjanak, mert azzal terhelnék az amúgy is szegény népet. Még kevésbé követeljenek pénzt szálláshelyeiken, mikor a saját kedvükre útra indulnak valahová (kivéve őrjárat 192