Jusztin Péter: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1690-1694 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 64. (Salgótarján, 2014)

Előszó

napos törvényszéki szakaszt tartottak, 1694-ben pedig újfent csak két egymást követő napra ült össze a sedria. A nem túl gyakori ülésezés magyarázata egyrészt a folyamatos hadseregmozgás - a megyéből érkező katonák élelmezését és elhelyezését igyekeznek minél zökkenő mentesebben biztosítani, és ez igénybe veszi a tisztikart - másrészt a gyakori követküldés - amely főleg az alispán és a jegyző személyét érinti. Az ülések gyakoriságától eltekintve törvényszéki jellegű bejegyzések minden ülésen előfordulnak: leggyakrabban az általános közgyűléseken hangoznak el a különböző eltiltások, itt kérik a bírói parancsok kiadását, itt megy végbe az alperesek törvénybe hívása (proclamatio), amit aztán nyilvános fórumon - vásárokon, sokadalmakban stb. - közzé is tesznek. Hasonlóképp az általános közgyűléseken zajlik az ügyvédvallói levelek (litterae procuratoriae) kihirdetése is.

A perek nagy része - a kevés számú kivételtől eltekintve - főleg hivatalból indított perek, amelyeket többnyire tolvajlás, paráznaság vagy blaszfémia ügyében indítanak. A vádat ilyenkor rendesen az első alispán megbízásából a vármegye tiszti ügyésze, Bulyovszky Dániel képviseli. Nem figyelhető meg még tehát olyan mérvű szakosodás, ami a XVIII. századot jellemezni fogja, hiszen ekkor a hazai jogi képzés még igencsak gyerekcipőben járt, aminek következtében nem volt számottevő megyei jogász-értelmiség sem, akik szakszerűbbé, szabályozottabbá tehették volna az igazságszolgáltatást. Mindemellett: a jogszolgáltatás ekkoriban még főleg a szokásjogon alapult, így a törvényszéki tárgyalásokon elsősorban az élő jogszokás ismerete volt a leginkább fontos. Jól jelzi ezt, hogy a felek prókátorai a törvényszéki üléseken a tételes törvények mellett legfőképp Werbőczy Hármaskönyvét ill. Kitonich János Directio metodicá-ját citálták az egyes esetek kapcsán.

Egyéb, helyi jelentőségű ügyek

A jegyzőkönyvből azonban nem csak ilyen országos, vagy regionális eseményekről értesülünk, hanem találunk egészen hétköznapi - a helytörténeti kutatások számára fontos - apróbb adatokat is. Ilyenek például azok az adatok, amelyek Füleknek, a vármegye volt székhelyének szép lassan történő újbóli benépesüléséről tudósítanak.93 Hasonlóképp a kisnógrádi kerület újra benépesüléséről tudósít minket a váci püspök azon rendelkezése, hogy az újonnan visszatelepülő községek tizedeit elengedik.94 Találunk családtörténeti adatokat is, pl. Madách és Ráday család genealógiáját világítja meg a 682. sz. regeszta. A közrendet, közerkölcsöket érintik a rablók, útonállók ellen,95 a nyilvános mulatságokkal96 vagy épp a cigányság életmódjával kap93 271., 698., 717. és 778. sz. regeszták.

94 36. sz. regeszta.

95 180. sz. regeszta

17