Jusztin Péter: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1690-1694 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 64. (Salgótarján, 2014)
Regeszták
kérni, úgy a büntetés fele a falut illeti, másik fele pedig azt, akin a hatalmaskodás történt. A dologban eljáró bíró becsülje meg a keletkezett károkat, s azokkal kapcsolatban azonnali végrehajtással szolgáltasson elégtételt a hatalmaskodást elszenvedőnek. Mindezekkel kapcsolatban jelen szerződés pontjainak tiszteletben tartása mellett, ha az érintett fél nem lakik Kiskürtö- sön (extraneus), és nem elégedett az efféle ítélettel, úgy megmarad a megyéhez való fellebbezési joga. Másodszor: A vérontás büntetése 50 magyar forint. Ha az erről folytatott vizsgálatot nem tudják a falu előtt lezárni, akkor a megsérült fél az alispán parancsa mellett tartozik kihívni az ügy kivizsgálására a szolgabírót a mellé adott esküdttel együtt. Ebben az esetben pedig, mint fent, az ötven forint egyik felén az eljáró szolgabíró osztozik az esküdttel és az alispánnal, másik fele pedig a megsérült félé legyen, azzal a fájdalomdíjjal együtt, amelyet a falu, vagy az eljáró bíró szab ki a vétkesre. Harmadszor: Ha az alispán megparancsolja, egymás közt esküt kell tegyenek. A külső uraságok (extraneus) pedig ebben a dologban a birtokosok kérésére az ország törvényeihez fogják magukat szabni. Negyedszer: A régi egyezség szerint bíró helyett hadnagyot választhassanak, aki a szavazás után tegyen esküt a falu előtt. Ha valaki nem akarja a hadnagyi tisztet felvállalni, büntessék meg 20 magyar forintra, amit a falu szükségére használjanak fel, és válasszanak másik hadnagyot. Ha a hadnagy gondatlanul járna el a hivatalában, amiből a falunak kára származna, akkor a falu vagy a szolgabíró vizsgálja ki az esetet, a hadnagy pedig attól függően, hogy ki jár el az ügyben, az előtt fizesse meg a kárt. A hadnagy mellé polgár helyett tizedest is választanak, hogy segítse őt munkájában. Ötödször: A hadnagy bizonyos búzákat, vetéseket és réteket tilalom alá vehet. Aki a tilalmas rétre hajtja jószágát, és a hatalmaskodás ténye valósnak bizonyul, akkor a szánt szándékkal okozott kárért ítéljék egy magyar forint büntetés megfizetésére, ami a falué legyen. Azon felül becsüljék fel az okozott kárt, és annak összegét ítéljék oda a kárvallott embernek. Hadodszor: Ha a jószág a tilalmasba téved, akkor a pásztor esküdjön meg arra, hogy valóban véletlen esetről van szó, a kárt pedig ugyanúgy becsüljék fel. Hetedszer: ha a gazda a földjeit és jószágait be nem keríti, mindannyiszor egy magyar forintra büntessék, ahányszor nem engedelmeskedik a hadnagyok megintésének. Az egy forint büntetést a falu javára szedjék be. Ha a gazda kerítetlen, őrizetlenül hagyott jószága elszabadult és kárt okozott, akkor mérjék fel a kárt, és hajtsák be a károsult javára. Nyolcadszor: ha a nemesek közül a hadnagy vagy üzedese idézésére valamelyikük nem jelenne meg és erre nem tudna jogos kifogást találni, akkor büntessék meg 16 forintra. Ha a fenti pontokban a hadnagy vagy a tizedes ellen vét valaki, és azt rá is bizonyítják, akkor 20 magyar forintot fizessen 153
