Kiss András János: 1956. A salgótarjáni acélgyár története 1956-ban - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 63. (Salgótarján, 2012)
III. 5. Erőviszonyok és legitimációs küzdelmek novemberben és december elején
ököllel elém állt és azt mondta, hogy nem vagyok magyar ember."389 Maga a munkástanács pedig elutasítja az igazgatótanácsi javaslatnak a sztrájk beszüntetésére vonatkozó részét: a munka felvételét elhalasztja november 12- ére, hétfőre.390 A munkások nagyon komolyan veszik a munkás-önigazgatás elvét! Bár már november 10-én beindul a munka,391 valódi termelésről még sokáig nem beszélhetünk. Nézetkülönbség áll be a munkástanács és az üzemi mérnökök, vezetők között. Gondolhatnánk, hogy csak a perek során védekező vezetők igyekeznek a munkásság szélesebb rétegeire terhelni a sztrájk vádját, és csak a perek e torzító hatásának tudható be a konfliktus. Azonban a jelenkori visszaemlékezések is alátámasztják a különbség tényét. A munkások nehezen veszik tehát kézbe a szerszámot, de a sztrájk elhúzódása nem csak rajtuk múlik. Az acélgyártáshoz szén kell a bányából és nyersvas az ózdi kohászoktól. Az üzemek folyton egymásra tekintgetnek: amíg a másik nem dolgozik, van mire fogni a tétlenséget. „Előfordult, hogy engem megkértek arra, hogy ha érdeklődnek aziránt, hogy a gyárban dolgoznak-e vagy sem, akkor adjam meg a megfelelő választ - vallotta Bihon Győző igazgatói titkár. - [...] November 7-én vagy 8-án Erdődi és Magos beszéltek egymással, és akkor odahívtak engem és mondták, hogy ameny- nyiben Ózdról érdeklődnek, hogy dolgozunk-e, akkor mondjam azt, hogy dolgozunk, annak ellenére, hogy akkor még nem dolgoztunk. Ekkor többen tartózkodtak az irodában bent, és Erdődi vagy Magos azt is mondotta, halkan, hogy a többiek nem hallhatták, hogy hívjam fel Ózdot és kérdezzem meg, hogy dolgoznak-e vagy nem, de ha azt mondanák, hogy nem dolgozik, én akkor is hangosan mondjam azt, hogy Ózd dolgozik. Én ezt meg is tettem, és Ózdon nem dolgoztak, ennek ellenére én jó hangosan mondtam, hogy Ózd már majdnem teljes kapacitással dolgozik."392 A sztrájk kérdésében tehát november 8-án beáll egy fordulat: az üzem mérnökei, az igazgatói munkástanács hajlik a munka felvételére. Ők ismerték fel az erőviszonyok végleges eltolódását: a városban már harmadik napja a Mr ázik-tanács birtokolja a megyei tanács épületét, ezen a napon épp Kádárral tárgyal egy Mrázik János vezette küldöttség, és ekkor jelenik meg a 389 Magos Béla vallomása. Tárgyalási jegyzőkönyv, Balassagyarmat, 1958. február 10., 6. p. NML XXV. 4. c) B 700/1957. 390 Közli: Á. Varga - Pásztor 2001, 296. p. 391 „Acélgyári dolgozók! Folyó hó 10-ével gyárunkban a termelőmunka megindult. A sztrájkjog fenntartása mellett - és ezt a kormány is elismeri - munkatársaink a termelést megkezdték." A nagyüzemi munkástanács felhívását közli: Á. VARGA - PÁSZTOR 2001, 333. p. Más forrás egy nappal későbbre, vasárnapra teszi a munka beindulását. Á. Varga 1996, 29. p. 392 Bihon Győző vallomása. Tárgyalási jegyzőkönyv, Balassagyarmat, 1958. február 10., 17. p. NML XXV. 4. c) B 700/1957. 96
