Kiss András János: 1956. A salgótarjáni acélgyár története 1956-ban - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 63. (Salgótarján, 2012)
III. 4. A forradalom fegyveres testületei
folyamán a megyei tanácsnál elfogtak 3 személyt, akik fel voltak fegyverezve, és magukat igazolni nem tudták. Kérte, hogy menjenek ki érte."323 No- vákék kimentek, és éppen az acélgyárban tárgyaltak, amikor újabb telefon- hívás érkezett Fancsiktól, miszerint a megyei tanács előtt ávósokat fogtak el. Hadady, illetve Novák és Polonkai rendőr hadnagyok kiszálltak a helyszínre, ahol megegyeztek Darázs István, a karhatalom egyik parancsnokának elengedésében. Novák - vallomása szerint - a karancslapujtői munkásszázad bevonulásával fenyegette meg Hadadyékat, majd még az éjjel hazament Karancslapujtőre.324 November 13-ának sikere tölthette el újra önbizalommal a nemzetőrség vezetőit: a városban biztosították a megyei tanács épületét a nemzeti bizottság visszatéréséhez. A karhatalom, a rendőrség, illetve a nemzetőrség fegyveresei közt azonban érezni lehetett az egyre növekvő feszültséget. Óvatosak, tiszteletben tartják a másikat, de keményen védik állásaikat. Az elűzött karhatalmisták pedig kimen(ekül)nek Karancslapujtőre, hiszen ott erős bázisa volt a párthű fegyvereseknek. Ez a fanatikus, szemek elől elrejtőző banda méltán félelmet, vagy legalábbis bizonytalanságot válthatott ki a forradalompárti tabániakban: „1956. november 13-án délben az acélgyári fegyveres őrséget nem tudom, ki, telefonon arról értesítette, hogy Karancslapujtőről fegyveres csoport meg akarja támadni az acélárugyárat."325 „Délután azt a hírt kaptuk, hogy Lapujtőn fegyveres banda garázdálkodik, rabolnak, elhajtják az állatokat."326 Akár a támadás megelőzése vagy a puszta rendteremtés céljából mentek ki, vagy pedig azért, hogy a „munkásőrséget lefegyverezzék és annak minden tagját kinyírják, mert azok kommunisták és ávó- sok",327 tény az, hogy november 14-én délelőtt, miután a megyei tanácson az ott éjszakázó nemzetőröket felváltotta Jecsmenik Andor nagybátonyi bányászokból álló fegyveres csoportja, Hadadyék kiszálltak a szomszédos Karancslapujtőre. „Hadady utasítást adott az őrségnek, hogy autóval menjen ki az országúton Karancsalja felé, és nézzen körül, hogy mi a helyzet - vallotta Girtl Emília. - Ekkor 12-en az őrségből, közöttük én is, felültünk az autóra és elindultunk Karancsalja felé. Útközben találkoztunk egy munkásszállító autóval, amelyiket megállítottunk és megkérdeztük, hogy nem láttak-e fegyvereseket. Közölték velünk, hogy rengeteg fegyverest láttak, és ekkor én egy 323 Novák Gyula rendőr hadnagy tanúvallomása. Salgótarján, d. n., 2. p. NML XXV. 4. c) B 375/1957. 324 Uo. 325 Girtl Emília gyanúsított vallomása. Salgótarján, 1956. december 21. NML XXV. 4. c)B 5/1957. 326 Interjú JUHÁSZ Attilával. DÁVID-GESKÓ-SCHIFFER 1990, 34. p. 327 Pollák Ferenc tanúvallomása. Salgótarján, 1956. december 10. NML XXV. 4. c) B 5/1957. 79
