Kiss András János: 1956. A salgótarjáni acélgyár története 1956-ban - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 63. (Salgótarján, 2012)

III. 4. A forradalom fegyveres testületei

részt vett a nemzeti bizottság és a Mrázik-féle tanács is.311 Átmenetileg a két politikai hatalom együttműködéséről állapodtak meg, melyet fegyveres tes- tületeik együttműködésével szándékoztak biztosítani. Közös feladatuk a megyei tanács őrzése volt.312 Az acélgyáriak nemzetőrsége be is ment tehát a városba: „Alkonyattájt 15-en vagy 16-an az őrségből fegyverekkel, gépkocsival elmentünk a megyei tanács épülete elé, minket ekkor Fancsik György vezetett, aki velünk jött autóval, s ugyanakkor jött még Hadady is, Hadady azonban egy külön személykocsival jött a megyei tanácshoz."313

„Útközben, az őrség tagjainak beszélgetéséből tudtam meg, hogy a megyetanácshoz megyünk, és mielőtt kiszálltunk volna az autóból, már arról is értesültem, hogy azért megyünk oda, hogy az ottani őrség tagjait lefegyverezzük. [...] bementünk a tanács épületébe, és az ott lévő őrséget lefegyvereztük."314

„Este V2 9 tájban megjelentek az acélgyári fegyveresek, lefegyverezték a két őrt, aki a kapuban volt, utána bejöttek a szobáinkba és mindenkit lefegyvereztek. Nekünk túlnyomórészt géppisztolyaink voltak, és azokat elvették tőlünk. Kihajtottak a folyosóra minket, eközben különböző kijelentések hangzottak el, hogy mi kommunisták vagyunk, sztálinisták, majd olyasmit is mondtak, hogy őket úgy tájékoztatták, hogy az ÁVH tagjai vagyunk. Ugyanakkor azonban az acélgyáriak közül többen ismertek minket, tudták, hogy bányászok vagyunk."315

„A megyetanácsnál lefegyvereztük a pufajkásokat, elküldtük őket haza, szétszedtük a rádiót, [...] volt egy kalózrádió, amit ők működtettek, azokat is megszüntettük. Szóval voltak ilyen húzásaink nekünk is, amikor fönntartottuk így a rendet."316 A „megyei tanács épületében lévő összes ajtókat feltörték. Vies Antal és még három társa a megyei adó-vevő rádiókészülékét összetörték."317 „A megyetanács épületében talált 100 literes hordó pálinkát,

311 Ld. a diplomáciáról szóló III. 5. e) alfejezetet.

312 Az ülés jegyzőkönyve maga nem említi a fegyveresek együttműködésének módját (Á. Varga - PÁSZTOR 2001, 394-420. p.), viszont, ha szó útján is, de e megállapodás ismertté vált: „Szabó Gábor és Varga r. alezrs.-ektől érdeklődtünk [...], akik olyan irányú felvilágosítást adtak [...], hogy az őrséget közösen fogják adni az acélgyáriak és a bányászok a megyei tanácsnál." Petik Sándor munkásőr tanú- vallomása. Salgótarján, 1957. július 29. NML XXV. 4. c) B 375/1957.

313 Vies Antal vallomása. Tárgyalási jegyzőkönyv, 1957. szeptember 4. Uo.

314 Girtl Emília vallomása. Tárgyalási jegyzőkönyv, 1957. február 28., 2. p. NML XXV. 4. c)B 5/1957.

315 Simkó István tanúvallomása. Uo. 5. p.

316 Interjúm JUHÁSZ Attilával. Salgótarján, 2007. július 10., 1:19-1:20. min.

317 Manyasz József tanúvallomása. Salgótarján, 1957. július 25. NML XXV. 4. c) B 375/1957.

77