Kiss András János: 1956. A salgótarjáni acélgyár története 1956-ban - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 63. (Salgótarján, 2012)
III. 3. Az acélgyári munkástanács megválasztása – október 29.
séből megtudhatjuk, hogy a „volt szakszervezetis, Vágvölgyi Ferenc és elnöksége javaslatát a teljes titkosság céljából Erdődi és Nagyváti munkatársak úgy módosították, hogy minden osztály jelöljön, a jelöltek nevei egy sokszorosított lapra kerüljenek, s azokból húzzák ki azon neveket a választók, akiket nem akarnak a tanácsi képviselőjükként. Nyolc név tartandó meg."164 Nem minden üzemről tudjuk, hogy hány főt választott. Négy munkástanácstag került ki az energia-szolgáltató gyárrészlegtől, az acélöntődétől és az anyag- és áruforgalmi osztálytól. Az üzemfenntartáson belül hatot választott a főműhely, hármat az építészet és hármat a villamos központ. Kettőt választott a rúdvasüzem, hármat a sodronyjavító és szerszámműhely.165 Az egyes üzemek, műhelyek tehát kb. három-hat küldöttel, munkástanácstaggal képviseltették magukat a délelőtti nagyüzemi (központi) munkástanács ülésén, ahol így hozzávetőleg nyolcvan fő jelent meg.166 E testület ülését az acélgyár tanácstermében a szombati nap „hőse", Farsang János nyitotta meg, levezetését pedig a vállalat jogászára, dr. Magos Bélára bízta a tanács. Beszámolója után „egyhangú kézfeltartással, 3 fő tartózkodás mellett" őt választották meg a nagyüzemi munkástanács elnökévé, Trezsnyik Ferenc dróthúzó munkást pedig „egyhangúsággal" helyettesévé. Tizenöt fős igazgatósági tanácsot is választottak. Ennek elnöke lett Trezsnyik Ferenc. Majd a munkástanács „emelkedett hangú tanácskozás" során teljes felelősséggel, hatalma tudatában letette posztjáról Bérezés FFenrik gyárigazgatót, és helyére „közfelkiáltással és felállással" megválasztotta az éppen Budapesten tartózkodó Mándoki Andor kohómérnököt. A munkáskáder helyére mérnököt választottak. „A Szózat eléneklése után a tanácsülés befejeződött."167 Az események rövid ismertetése után nézzük meg, milyen ideológiai, szellemi környezetet hozott létre az acélgyári munkástanács, milyen eszmék motiválták tagjait! B) A MUNKÁSTANÁCS GONDOLATA A munkástanácsokról szóló beszámolók, tanulmányok a megalakulás leírása után rendszerint a november 4-ét követő eseményekre helyezik a hangsúlyt. Nem csoda, hisz a fegyveres ellenállás gyors felszámolásával ekkor kerülnek a különféle forradalmi önkormányzati szervek, a nemzeti bizottságok és a munkástanácsok a nyílt politikai küzdőtérre. Az acélgyári munkás164 Dr. Magos Béla feljegyzése. 165 NML XXXV. 61. r) 114. 166 Á. VARGA 1996, 20. p.; dr. Magos Béla feljegyzése. A munkástanács tagjainak névsora sajnos nem ismert. 167 A munkástanácsok küldötteinek első üléséről felvett jegyzőkönyv, 1956. október 29. Közli: Á. Varga - Pásztor 2001,82-83. p. 45
