Kiss András János: 1956. A salgótarjáni acélgyár története 1956-ban - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 63. (Salgótarján, 2012)

III. 2. Az október 27e-i tüntetés

István rendőr őrnagytól a politikai foglyok szabadon bocsátását kérték.128 Az acélgyáriak többsége azonban már hazament. Akik az éjszakai műszak­ból jöttek, már igen fáradtak lehettek. Hétfőre pedig munkástanács-válasz­tást hirdettek. Még aznap, vagy a következő napokon, az acélgyáriak eltávolították a „Sztahanov utcának címtábláit"129 és üzemeik párthelyiségeit feltörve szét­verték a vörös sarkokat, összetörték azok képeit,130 levakarták a vörös csilla­gokat a falakról.131 A tüntetés elérte célját: egyesítették Salgótarján népét egy közös meg­mozdulásban, és kinyilvánították szolidaritásukat a pesti forradalmárokkal. Még reggel ugyanis Farsang János a következő szavakkal hirdetette meg a sztrájkot az acélgyárban: „... addig nem dolgozunk mi sem, míg Budapes­ten az igaz hazafiak harcolnak!"132 B) A SALGÓTAR/ÁNI FORRADALOM KITÖRÉSÉNEK PÁR KÉRDÉSE Miután megismertük részleteiben, az acélgyáriak szemszögéből az október 27-ei nap eseményeit, nézzük meg pár jelenségnek a hátterét! Miért pont 27-én mozdult meg Salgótarján népe? - tehetjük fel az első kérdést. Valamely országos eseményt kellene feltételeznünk ez időpont hát­terében? Túlvagyunk a Parlament előtti vérengzésen (október 25.), de még előtte a Nagy Imre-kormány politikai fordulatának (október 28.). Semmi­lyen országos hír sincs, amire rámondhatnánk, hogy közvetlenül az váltotta ki a tarjániak demonstrációját. Négy napja tart a forradalom, négy napja „Budapesten magyar vér folyik".133 Gyűlt a vidéki munkásokban a várako­zás, a remény. Ha nem is voltak jól informáltak, de hallottak híreket: Pesten minden felfordult, ők még dolgozni kényszerültek. Jött a hétvége, a munka­128 Bagó István kihallgatása, Balassagyarmat, 1957. december 16. NML XXV. 4. c) B 527/1957., 11. p. 129 Kovács János kihallgatása, Balassagyarmat, 1957. november 20. NML XXV. 4. c) B 374/1957., 15-16. p. 130 Hegyes Ferenc tanúvallomása, Salgótarján, 1957. február 27. NML XXV. 4. c) B 700/1957., 139. p. 131 „Ugyancsak 29-én Hargitay Lajos parancsot adott Benkő Pál 1-nek [...], hogy a Lenin képét az üzemből tüntesse el, illetve égesse fel. Továbbá parancsot adott Szekeres Pál nevű energiaüzemi munkavállalónak, hogy a falakon lévő felfestett vörös csillagokat kaparja le." Jelentés az energia-szolgáltató gyárrészlegből, 2. p. NML XXXV. 61. r) 114. 132 Balázs József tanúvallomása, Salgótarján, 1957. augusztus 8. NML XXV. 4. c) B 629/1957., 114. p. 133 Farsang Árpádnak tulajdonított felkiáltás. „1956. október 27-ei ellenforradalom kirobbanása a hideghengerműben". NML XXXV. 61. r) 114., 2. p. 37

Next

/
Thumbnails
Contents