Kiss András János: 1956. A salgótarjáni acélgyár története 1956-ban - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 63. (Salgótarján, 2012)
III. Acélgyáriak Salgótarján forradalmában - III. 1. Tájékozódás és véleményformálódás Salgótarjánban és az acélgyárban a forradalom előtt és annak első napjaiban
írásában.88 Egy-egy Pestről hazatérő munkás beszámolója is nagy érdeklődésre tarthatott számot,89 bár az ilyenek inkább lehettek élményszerűek, mint informatívak. Mindeközben a megyei pártvezetők azon dolgoztak, hogy biztosítsák maguknak a fegyveres erőfölényt. Még 23-án elrendelték ugyanis az üzemi pártbizottságoknak, hogy megbízható kommunistákból szervezzenek gyári őrségeket.90 A minisztériumtól, illetve a csehszlovák testvérpárttól fegyvereket kértek. „A nép között polgári ruhás megfigyelők jártak." „A diákszállót fegyveresek tartották szemmel." A „Belügyminisztérium dolgozói több lakásba is bekopogtak."91 A megyei pártszervezet által felügyelt fegyveres erő, az ÁVH egységei lezárták a főbb útvonalakat. Szünetelt vagy akadozott a távolsági személyszállítás is.92 „Budapesttől elszigetelve éltük át a súlyos időket" - olvassuk újra Mlinarik István szavait.93 Mindeközben mintha mi sem történt volna: az emberek dolgoztak, a diákok iskolába jártak.94 „A régi vezetők előtt még mindig nem mertek nyíltan beszélni az emberek, ők maguk pedig már féltek a néptől."95 Nógrád megyének ez a keleti része elszigetelődött az ország többi, már forradalmi lázban égő részétől.96 A megyei pártvezetés két lehetőség közt lavírozott. Vagy sikerül megtartaniuk e játszmák során a hatalmat, vagy végleg elveszítik. Számukra nem volt köztes út: nem létezett megegyezés - csak látszólagos, és nem létezett kompromisszum - csak hátsó szándékkal terhelt. Ok soha nem ismerték el a változás szükségességét, így nem is lehettek képesek a megegyezésre. 88 Á. Varga - Pásztor 2001, 72. p. 89 Sajdák Zoltán pl. az acélgyár belső jelentése szerint a forradalom ideje alatt „járt Budapesten, és mikor onnan hazajött, a kommunisták és a szovjet csapatok rémtetteiről mesélt". NML XXXV. 61. r) 114., 86. p. 90 Á. Varga 1996,15. és 16. p. 91 Á. Varga - Pásztor 2001,74. p. 92 Nógrád megyének ez a keleti része, Salgótarján és környéke földrajzilag is elzárt vidék. Míg Balassagyarmat Budapest felé nyitott - mind a gazdasági kapcsolatokat, mind a munkamigrációt, mind a vasúti összeköttetést tekintve -, Salgótarjánt e szálak Ózdhoz kötik. Többek közt ez is magyarázza a tényt, hogy a forradalom miért ily későn „érkezett meg" a megyeszékhelyre. E gondolatot köszönöm A. Varga László úrnak. 93 Á. Varga - Pásztor 2001, 72. p. 94 Az október 27-ei tüntetésre is a középiskolából vonultak ki, miután fiatalemberek bementek és hívták a diákokat. Végül a tanárok felügyeletével kivonultak a szovjet emlékműhöz, és végignézték annak ledöntését. 95 Á. VARGA - PÁSZTOR 2001, 74. p. A párthatalom pozíciói Bács-Kiskun megyében és Nógrádban voltak a legszilárdabbak. Á. Varga - Szakolczai 2003,16-17. p. 96 Balassagyarmatra már október 24-én pesti fiatalok érkeztek és terjesztették a fővárosi események híreit. Másnap még elmaradt a gyarmati diákság tüntetése, de 26- án nagy létszámú demonstrációra került sor. Á. VARGA 1996,133. p. 32
