Kiss András János: 1956. A salgótarjáni acélgyár története 1956-ban - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 63. (Salgótarján, 2012)

III. 5. Erőviszonyok és legitimációs küzdelmek novemberben és december elején

kozására Kólinkás Kálmánt parancsnoki minőségében megszüntették."494 Mindez azonban nem kedvetlenítette el! Még 1957 februárjában is, mikor újabb munkástanács-választást tartottak a gyárban, szervezkedett, hogy abba „nehogy a kommunisták kerüljenek be" 495

Még próbálkoznak, mintha nem értenék meg, hogy a sortűz üzenet volt a párt részéről. Ekkora naivitást csak az mutathat, aki teljesen feddhetetlennek és erkölcsileg tisztának tartja magát. A forradalom acélgyári szereplői pedig joggal tehették ezt.

Pontot végül a vezetők letartóztatása tett az acélgyári forradalomra. Ennek ellenére a kommunisták még december legvégén is tartottak a munkás- tanácsok szervezkedésétől. Jól mutatja ezt a feltételezést részükről, hogy a gépkocsi-menetlevelekből készített kimutatáson még a december legvégi ózdi és budapesti utakat is bekarikázták, feltételezve, hogy politikai egyeztetés végett szálltak ki oda az acélgyárból.

494 Rákos János tanúvallomása az üzemi fegyelmi biztos előtt. Salgótarjáni Acélárugyár, 1957. december 30. NML XXXV. 61. r) 114., 136. p.

495 Sturmann Béláné tanúvallomása az üzemi fegyelmi biztos előtt. Salgótarjáni Acélárugyár, 1957. december 30. Uo. 137. p.

119