Kiss András János: 1956. A salgótarjáni acélgyár története 1956-ban - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 63. (Salgótarján, 2012)

III. 5. Erőviszonyok és legitimációs küzdelmek novemberben és december elején

tüze Salgótarjánban, a megyei tanács és a rendőrség épülete előtt.480 Nem foglalkozunk most a kormány szerepével, Marosán kijelentésével, miszerint „mától kezdve lövünk",481 a tüntetés okaival vagy esetleges kiprovokálásá- nak körülményeivel, de magával a sortűz részleteivel sem - mert az acélgyáriak nem voltak jelen. Mondhatni, lekésték a sortüzet. A sortűz, mint országos jelentőségű esemény, több írásnak, dokumentumfilmnek adott már témát, de a későbbiekben is komoly feldolgozásra tarthat számot. Most csak azt nézzük meg, mit csináltak ezekben az órákban az acélgyáriak.

„December 8-ra a munkástanácsoknak Budapesten volt egy értekezlete. Ugyanakkor a munkástanácsok nevében a kommunisták meghirdettek egy munkástanács által összehívott [tüntetést]. [...] Már vagy 3000 ember ott állt a gyárudvarban, hogy mennek oda."482

„Ugyanis a Jakab volt ott, ahol eldöntötték a sortüzet. Ugyanis a sortűz előtt, 10 óra előtt összegyűltek, ott volt a szovjet városparancsnok... Ott volt a Jakab, a Darázs, a pufajkások vezére, a rendőrkapitány [...], és amikor a Darázs megtudta, hogy sortűz lesz, nagyon betojt. Ugye, rokonai jártak az acélgyárba, ivócimborák meg barátok. Az jutott eszébe, hogy fölhív engem, nem jelentkezett be. K-vonal... Fölvettem... beszól parancsoló hangon, hogy akadályozzam meg, hogy az acélgyáriak levonuljanak. [...] Ez a hang engem [...] - máig sem tudom, hogy miért -, úgy éreztem, hogy nekem ennek engedelmeskedni kell. És akkor jött a Ferenc vagy Józsi bácsi, most már mindegy [azaz Trezsnyik Ferenc], őneki akartam elmondani, de rájöttem, hogy kinevet, ha azt mondom, valamiért félek. Akkor elkezdtem vele mindenről beszélni, amiről tudtam, hogy érdekli. Fiúztam az időt. így 20-25 perccel később indult el a társaság. És így sikerült megmenteni... [...] Én tudtam megakadályozni, a Jóisten kegyelméből, hogy ne menjenek le a gyárból."483

Godó Tibor szólt az éppen akkor érkező Girtl Emíliának, a gyárőrség tagjának, hogy szaladjon körbe az irodaépületben és ellenőrizze, hogy nem maradt-e valaki az épületben, valamint zárja be az ajtókat, ablakokat. Szombat lévén, rendben akarta maga mögött tudni a gyárat. Az irodában ekkor ott tartózkodott még három személy, akiket Girtl kiküldött az utasításnak megfelelően 484

480 Az áldozatok pontos számát nem tudjuk. Azonban a salgótarjáni vérengzés jelentőségét minden nagyobb összefoglaló munka kiemeli.

481 „A Parlamentben Marosán kijelentette: »Mától kezdve nem tárgyalunk, mától kezdve lövünk!«" Szokács é. n., 14. p.; ld. még Kahler 1993,24. p.

482 Interjúm MÁNDOKI Andorral. Budapest, 2008. június 30., 1:44. min.

483 Uo. 5-7. min.

484 Girtl Emília vallomása. Tárgyalási jegyzőkönyv, Balassagyarmat, 1957. február 28., 3. p.; illetve Godó Tibor tanúvallomása. Salgótarján, 1956. december 28. NML XXV. 4. c) B 5/1957.

116