Kiss András János: 1956. A salgótarjáni acélgyár története 1956-ban - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 63. (Salgótarján, 2012)
III. 5. Erőviszonyok és legitimációs küzdelmek novemberben és december elején
kell létrehozni. A munkástanácsok elképzeléseit sem anarchista elvek, sem a demokrácia liberális elvei nem jellemezték. A központi irányítás alatt felfejlesztett üzemek nem akartak dezintegrációs erőként fellépni. Céljuk csupán annyi volt, hogy a központi irányítás ne egy párt, hanem a munkások valós képviselőinek legyen felelős. Ezt megfontolva ésszerűtlennek tűnik az a vád, mely szerint „tárgyalás folyt arról, hogy Borsod-Nógrád, Heves megyék leszakadnak a Népköztársaság területéről és észak-magyarországi kormányt hívnak létre". A tanú ezzel hozza összefüggésbe, hogy „a salgótarjáni küldött felajánlott egy adóvevő készüléket, amely az ő tulajdonukban volt".475 Lehet, hogy ez az a készülék, amit az acélgyári nemzetőrök foglaltak le november 13-án a megyei tanács épületében. Ha Salgótarján valóban felajánlotta Ózdnak a rádió adóvevő készüléket, az inkább szolgálta volna az ózdi, miskolci munkástanácsok helyi tevékenységét, mintsem egy ellenkormány létrehozását. Ezt az egyetlen vallomást még Rozgonyi Aladár ügyész sem vette komolyan: a vádiratban nem említi. Az Ózd felé való nyitottság nem jelenti azt, hogy Salgótarján Budapesttől el lett volna zárva. Mikor elültek a fővárosi harcok, egyre többször fuvaroznak Budapestre az acélgyár sofőrjei. Járnak föl a személygépkocsik, de a teherautók is. Hogy mennyi volt, volt-e egyáltalán ezen utak közül, amely a munkástanács politikai kapcsolatainak kiépítését szolgálta, nem tudjuk rekonstruálni, a teherautók budapesti útjai azonban inkább termelési ügyekre utalnak.476 November végére, az ígérgetés ellenére a forradalmi vívmányok szépen lassan kezdenek fölmorzsolódni Nógrádban, a követelések pedig süket fülekre találnak. Nincsen már önálló megyei lapja a forradalomnak. A megyei tanácson a két hatalom osztozni kényszerül. Hiú remény demokratikus választásokban bízni. A forradalmi fegyveres testületek föloszlanak, míg a kommunista karhatalom úgy szervezi újjá magát, hogy a munkástanácsok sorozatos követelésére sem távolítják el soraikból a kompromittálódott, erőszakosságukról hírhedt egyéneket. Az acélgyárban - a munkástanácsi határozatok ellenében - szervezkedik a párt. A szakszervezet elnöksége a munkás- tanáccsal szemben határozza meg magát, ezzel a sztrájkjogot újra a párt ellenőrzése alá akarja vonni. A munkástanács és főként az igazgatói tanács folyamatosan hajlik a kompromisszumokra, de az alapelvet, a munkásönkormányzat elvét következetesen védelmezi. 475 Balázs András tanúvallomása. Borsod Megyei Rendőr-főkapitányság, 1957. július 29., 1-2. p. NML XXV. 4. c) B 520/1957., V-dosszié. 476 Menetleveleket összesítő kimutatás. NML XXV. 4. c) B 700/1957., a tárgyalási jegyzőkönyv csatolmányai. 114
