Kiss András János: 1956. A salgótarjáni acélgyár története 1956-ban - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 63. (Salgótarján, 2012)
III. 5. Erőviszonyok és legitimációs küzdelmek novemberben és december elején
tanácsi döntés nem csak a nyolcvan tag, hanem valóban a munkásság véleményét tükrözte: „Azután a munkástanács elhatározta, az acélgyárban ne legyen pártszervezet, a munkástanács a fenti határozatát ismertette a gyár dolgozói előtt 1956. november 12-15. között. [...] A tömeg ezután megszavazta kézfelemeléssel, hogy a gyárban párt ne legyen."421 „Erdődi egy alkalommal kijelentette a saját hivatali helyiségében, hogy az igazgatói tanács hallani sem akar arról, hogy a megalakuló pártszervezet a gyárban irodahelyiséget kapjon."422 Bár ehhez azt fűzi hozzá a vádlott, hogy „Majcen Lajos vallomása megfelel a valóságnak",423 a három hónappal későbbi tárgyaláson már éppen azt hangsúlyozza, hogy ő és az igazgatói tanács a párthelyiség visszaadásán fáradoztak, amit a munkástanács elutasított424 Itt már egy 1956. december eleji vitáról számol be. December elejére ugyanis az igazgatói tanács feladta ez álláspontját is, míg a munkások küldöttsége még kitartott az eredeti elképzelések mellett.425 Az igazgatói tanácsban Magos Béla lehetett az első, aki elfogadta a gyáron belüli pártszervezés lehetőségét. Már a november 12-ei ülésen megpróbálja csitítani a pártellenes hangokat, és elodázni a párt kitiltásáról szóló munkástanácsi döntést. Hogy ezt személyes óvatosságból és előrelátásból, netán taktikai szándékkal teszi-e, vagy pedig a párt érdekeit védendő, már nem tudjuk megmondani. „A nagytanács elnöke kifejtette, hogy örömmel tapasztalja, miszerint sem párt-, sem párttagellenes megnyilvánulások a felszólalóknál nem voltak, ami helytelen is lenne, hiszen a nagyüzemi bizottság több mint fele párttag [...] A tanács elnöke döntéselhalasztást indítványozott, amit a teljes ülés visszautasított, és így szavazásra került sor. Nem volt egyetlenegy sza421 Trezsnyik Ferenc vallomása. Salgótarján, 1957. július 11. NML XXV. 4. c) B 520/ 1957., V-dosszié, 55-56. p. 422 Majcen Lajos tanúvallomása. Salgótarján, 1957. augusztus 10., 23. p. NML XXV. 4. c) B 473/1957. 423 Jegyzőkönyv a nyomozás anyagának terhelttel való ismertetéséről. Salgótarján, 1957. augusztus 23., 28. p. Uo. 424 Erdődi Kálmán vallomása. Tárgyalási jegyzőkönyv, Balassagyarmat, 1957. november 28., 2. p. Uo. 425 Ampli István, aki november 21-től a munkástanács elnöke, megerősíti ezt: „December elején [...] Az igazgatói tanács - köztük a vádlott [Erdődi Kálmán] is - egyhangúlag amellett döntött, hogy a párthelyiséget adjuk vissza a pártszervezetnek. Ezután én azt javasoltam, hogy vigyük ezt a kérdést a munkástanács elé, ami meg is történt. [...] A helyiség visszaadása mellett csak 7-en szavaztunk [...] megkérdeztem a jelen lévő Jakab Sándor megyei párttitkárt, hogy kívánja-e azt, miszerint az ellenpróbát is megtegyem, ő azonban azt nem kívánta." Tárgyalási jegyzőkönyv, Balassagyarmat, 1957. november 29., 19. p. Uo. 103
