Kiss András János: 1956. A salgótarjáni acélgyár története 1956-ban - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 63. (Salgótarján, 2012)

III. 5. Erőviszonyok és legitimációs küzdelmek novemberben és december elején

is így vallott az eseményről: „1956-ban a Salgótarjáni Acélárugyár Üzemi Bizottságának elnöke voltam egészen addig, míg az ellenforradalmi események során új üzemi bizottságot nem választottak. Az új üzemi bizottságba Trezsnyik Ferenc csoportja vezetésével olyan személyeket választottak be, akik 1952-től nem voltak szakszervezeti tagok. Az én személyem is felmerült a választásnál, valaki a dolgozók közül bekiabálta, hogy a régi üzemi bizottsági tagokat puskacső elé kell állítani."413 A megválasztottak rendre 135-146 szavazatot kaptak. Csupán egy ismerős névvel találkozhatunk köztük: a kazánház részéről Mede Lajost, a felszámolt nemzetőrég tagját választották be. Hadady Rudolf azonban két szavazattal nem nyert tagságot. A forradalmi eseményekből korábban megismert személyek közül másnak fel sem merült a neve. A megválasztottak listájából a szakszervezetek megyei elnökségének kifogása és az üb-elnök tanúvallomása ellenére sem következtethetünk arra, hogy a munkástanács nyomást gyakorolt volna a szavazó küldöttekre.414

A személyi kérdésnél említhetünk meg egy bizalmi állást is: a sofőrök fontos szerepet vittek a forradalom során. Az anyag- és áruforgalmi osztályt a hideghengermű mellett a forradalom másik tűzfészkeként tartották számon a kommunisták. Mándokiért Ferge Lászlót küldik Pestre október végén, de Kicsiny József, Fleinemann János, Csizmadia Mihály is sokat fuvarozta a munkástanács vezetőit.415

C)A PÁRTSZERVEZÉS AKADÁLYOZÁSA

A személyi kérdésekhez egy elvi kérdés is párosult. Ott, ahol a munkások maguk igazgatják az üzemet, lehet-e egyáltalán hatalma egy vagy több politikai szervezetnek, azaz pártnak?

Az október 29-ei munkástanács-választási ülésen fel sem vetik a kérdést. Egyértelmű, hogy a vörös sarkok felszámolásával, a párthelyiségek lelakato- lásával,416 a káderlapok elégetésével egyszer s mindenkorra kinyilvánították: a gyárban nincs helye a pártnak. Ha mégis fölmerült november 4-e előtt a kérdés, akkor rövid úton elvetették, mert hisz akkor minden pártnak he413 Miklós Mihály tanúvallomása. Salgótarján, 1957. július 9. NML XXV. 4. c) B 520/

1957., V-dosszié, 42. p.

414 A kérdés megérne egy részletesebb, név szerinti vizsgálatot is, de például a munkástanács névsorának hiányában ez komoly nehézségekbe ütközne.

415 Kimutatás az október-decemberi menetlevelek alapján. NML XXV. 4. c) B 700/

1957., a tárgyalási jegyzőkönyv csatolmányai.

416 „... a párt lezárt helyiségei érintetlenek maradtak, iratai is ugyanúgy, mint korábban." Dr. Magos Béla feljegyzése, 2. p.

101