Kiss András János: 1956. A salgótarjáni acélgyár története 1956-ban - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 63. (Salgótarján, 2012)

III. 5. Erőviszonyok és legitimációs küzdelmek novemberben és december elején

is így vallott az eseményről: „1956-ban a Salgótarjáni Acélárugyár Üzemi Bi­zottságának elnöke voltam egészen addig, míg az ellenforradalmi esemé­nyek során új üzemi bizottságot nem választottak. Az új üzemi bizottságba Trezsnyik Ferenc csoportja vezetésével olyan személyeket választottak be, akik 1952-től nem voltak szakszervezeti tagok. Az én személyem is felme­rült a választásnál, valaki a dolgozók közül bekiabálta, hogy a régi üzemi bizottsági tagokat puskacső elé kell állítani."413 A megválasztottak rendre 135-146 szavazatot kaptak. Csupán egy ismerős névvel találkozhatunk köz­tük: a kazánház részéről Mede Lajost, a felszámolt nemzetőrég tagját válasz­tották be. Hadady Rudolf azonban két szavazattal nem nyert tagságot. A forradalmi eseményekből korábban megismert személyek közül másnak fel sem merült a neve. A megválasztottak listájából a szakszervezetek megyei elnökségének kifogása és az üb-elnök tanúvallomása ellenére sem következ­tethetünk arra, hogy a munkástanács nyomást gyakorolt volna a szavazó küldöttekre.414 A személyi kérdésnél említhetünk meg egy bizalmi állást is: a sofőrök fontos szerepet vittek a forradalom során. Az anyag- és áruforgalmi osztályt a hideghengermű mellett a forradalom másik tűzfészkeként tartották szá­mon a kommunisták. Mándokiért Ferge Lászlót küldik Pestre október vé­gén, de Kicsiny József, Fleinemann János, Csizmadia Mihály is sokat fuva­rozta a munkástanács vezetőit.415 C)A PÁRTSZERVEZÉS AKADÁLYOZÁSA A személyi kérdésekhez egy elvi kérdés is párosult. Ott, ahol a munkások maguk igazgatják az üzemet, lehet-e egyáltalán hatalma egy vagy több poli­tikai szervezetnek, azaz pártnak? Az október 29-ei munkástanács-választási ülésen fel sem vetik a kérdést. Egyértelmű, hogy a vörös sarkok felszámolásával, a párthelyiségek lelakato- lásával,416 a káderlapok elégetésével egyszer s mindenkorra kinyilvánítot­ták: a gyárban nincs helye a pártnak. Ha mégis fölmerült november 4-e előtt a kérdés, akkor rövid úton elvetették, mert hisz akkor minden pártnak he­413 Miklós Mihály tanúvallomása. Salgótarján, 1957. július 9. NML XXV. 4. c) B 520/ 1957., V-dosszié, 42. p. 414 A kérdés megérne egy részletesebb, név szerinti vizsgálatot is, de például a mun­kástanács névsorának hiányában ez komoly nehézségekbe ütközne. 415 Kimutatás az október-decemberi menetlevelek alapján. NML XXV. 4. c) B 700/ 1957., a tárgyalási jegyzőkönyv csatolmányai. 416 „... a párt lezárt helyiségei érintetlenek maradtak, iratai is ugyanúgy, mint koráb­ban." Dr. Magos Béla feljegyzése, 2. p. 101

Next

/
Thumbnails
Contents