Puntigán József: Csontváry és Nógrád - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 62. (Salgótarján, 2012)
Függelék
Gróf Forgách Sándor (1814-1894) Elsősorban vadászként vált ismertté, idejének jelentős részét hobbijának szentelte. Többször járt Afrikában és a Szentföldön. Élményeit 1871-1872- ben írásban tette közzé.279 „Öreg vadász" írói álnév alatt több lap munkatársa volt. Az 1848-as szabadságharc után az orosz katonai egységek melletti tartaléksereget vezette. Később Nógrád megye, majd Pest megye császári és királyi tanácsadója, számos katonai kitüntetés tulajdonosa volt.280 Betegsége miatt életének utolsó éveit Gácson töltötte. Kubányi Lajos (1855-1912) Nógrádi festőművész. Alsóesztergályon született 1855. május 5-én. Édesapja Kubányi Lajos evangélikus lelkész, a település és a környék elismert személyisége, édesanyja Plachy Amália volt. Középiskoláit Selmecbányán és Pozsonyban végezte. Szülei papnak szánták, de őt ez nem vonzotta, ezért a gyógyszerészeti pályát választotta. Az egyetemen, egyik tanára javaslatára határozta el, hogy gyermekkori vágyainak engedve művészeti pályára lép. Ez nem nyerte meg szülei tetszését, mégis sikerült elérnie, hogy az egyetem után a Müncheni Akadémián tanulhasson, ahová 1881. április 29-én iratkozott be, és ahol több évet töltött el. A rajzolás már gyermekkorában felkeltette az érdeklődését, egyetemi tanulmányai alatt portrékat, tájrészleteket, állatokat festett. Legkedvesebb témája a ló volt, de szívesen festett oltárképeket is. Az ő munkája a parlagosi templom oltárképe, vagy a vilkei templom 1888 novemberében felszentelt, „Mindenszentek" című oltárképe (az ünnepség szentmiséjét Miessl Zsig- mond plébános celebrálta), aminek kapcsán a művészt így ajánlották a nagyérdeműnek: „... örömmel kijelentjük, hogy a tekintetes Kubányi Lajos festőművész úr által a vilkei római katolikus templom részére festett oltárkép úgy a művészi szempontokat, mint az ár jutányosságát tekintve egyike a legajánlatosabbaknak; s éppen ezért nevezett művész urat, mint kiváló festőt - különösen az egyházi festőművészet terén - mindenkinek a legmélyebben ajánljuk." Az aláírók között a helyi plébános, Borbás Géza mellett ott találjuk Miessl Zsigmond nevét is. Nem mellékes, hogy a kép elkészítését többek között 279 Szalonkavadászat Gács vidékén (1868, Vadász- és Versenylap)', Egy bagoly élettörténete (1869, Vadász- és Versenylap), Fúrj- és fogolyvadászatok Gács-Kékkő vidékén (1871, Vadász- és Versenylap); Lőjegyzék a gácsi és kékkői uradalomból (1873, Vadász- és Versenylap); Az apály és dagály (1872, Természettudományi Közlöny) stb. Munkáiból: Kirándulás Afrikába. Esztergom, 1871; Keleti vázlatok. Esztergom, 1872. 280 SziNNYEI József: Magyar írók élete és munkái. CD-ROM. Arcanum Digitéka, Budapest, 2000. Forgách Sándor címszó; Éliás 2010, 71-72. p. 96
