Puntigán József: Csontváry és Nógrád - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 62. (Salgótarján, 2012)
Függelék
A gyógyszertár megszüntetése után (ezt a falu közepére helyezték át) az épület az 1920-as években a Ruzinsky család tulajdonába került. Három testvér osztozott a helyiségein, melyekben mindegyikük saját otthont alakított ki. A Csontváry-életmű egyik kutatója, Zombori Lajos, 1981 nyarán ellátogatott Gácsra is, ahol megtalálta a gyógyszertár épületét, és így írta le a ház történetét: „A ház az ulica Mieru (Béke utca) 12. szám alatt van... Kívülről jeltelen, olyan, mint a környező régi házak egyike. Sem a kapun, sem a ház falán nincs arra történő utalás, hogy Csontváry évekig itt élt, és hogy egykor itt gyógyszertár működött. Magas, elöregedett deszkakerítés takarja el a kíváncsi szemek elől a ház egy részét és az udvart... Gyula elmondta, hogy a mostani konyhát és az utcai szobát az édesapja építette hozzá. Ezután egy nagyobb szobába vezetett, és szerinte: »itt volt a gyógyszertára, azzal a különbséggel, hogy ott (az ajtóval szemben) volt egy hosszúkás, rácsos ablak, amelyen keresztül nem volt átjárás [a kertbe].« ... Az eredeti ajtó tulajdonképpen az utcafronton volt... Ezt az átalakítás során áthelyezték, most a rövidke folyosóról közelíthető meg... A gácsi épület az eredetihez képest kissé megváltozott, mert elöl hozzáépítettek, és a jelenlegi konyhát és az utcai szobát itt alakították ki. Az utcára néző oldalon eredetileg volt egy nagy ajtó, amelybe kis faablak volt beépítve. Ha éjjel jöttek Kosztkához, nem nyitott ajtót, hanem a kis ablakon keresztül adta ki a kért gyógyszert."267 Az épülethez tartozó kertek közül az egyik a ház mögött, a másik a főút szomszédságában volt. Az utóbbi nagyobbik részét 2009 tájékán eladták, területén egy emeletes lakóház épült. A kertekben eredetileg sok gyümölcsfa (főleg szilva) állt, ezeket fokozatosan kivágták. A házat - rossz állapota miatt - az 1980-as évek végén le akarták bontani, telkeit felosztani. Erre csak az 1989-es társadalmi és politikai változások miatt nem került sor. Losonc Virágzó gazdasági, kulturális és társadalmi élete miatt a 19. és 20. század fordulóján a Gácstól keletre, tőle kb. 7 km-re lévő várost a Felvidék Debrecenének, Kis-Budapestnek is nevezték. A városra vonatkozó első utalást Esterházy Pál 1696-ban megjelent Mennyei korona című munkája tartalmazza, amely szerint 1128-ban Losson- czy Lampert nádor volt az ura, aki Losoncon templomot épített. A történet inkább legenda, mint valóság, de tény, hogy egyháza 1190-ben már létezett, és az esztergomi érsekséghez csatolt nógrádi főesperességhez tartozott. Losonc 1299-ben már szabadalmas város, korcsmáltatási és húsvágási joggal, 267 Zombori 1998, 216-218. p. 89
