Puntigán József: Csontváry és Nógrád - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 62. (Salgótarján, 2012)
Függelék
között ezt olvashatjuk bennük: „Pozsonyi kerület, Nógrád megye, Losonci járásban fekvő Gács mezővárosának a neve Gács, tótul Halic mesto - Nová Habe -, amelyet a Gács városa körül lakó falusi nép városnak nevez. Hajdan Gácsváraljának is íratott, mindenesetre a város felett lévő gróf Forgáchok várától. Legkorábban említtetik a még mostan is használatban lévő, kántor Mattóss (?) Jánosnál, az úgynevezett fassionális [betáblázási] könyvben, mely 1753. évben a városi volt kántor, Daniss Pál által leíratott. Ezen város mindenféle országokból s tartományokból gróf Forgáchok által mindenféle mesterek - kik közül leginkább fazekasok megsokasodtak a határban lévő agyag miatt - behozatala által népesíttetett. Annak előtte osztatott német és tót városra, amely nyelven az isteni római katolikus ájta- tosságok is végeztettek, jelenleg ezen nevek ugyan megvannak, de a város leginkább római katolikus, tót ajkú nép, néhány evangélikussal és izraelitával lakja, miért is minden tótul végződik."255 A község történelmének további részleteiről ez olvasható Borovszky Samu Nógrád vármegyét bemutató könyvében: „Járási székhely a vármegye felső részében. Kisközség, 205 házzal és 1248 lakossal, akik vegyesen magyarok és tótok, s túlnyomóan római katolikus vallásúak. Postája, távírója és vasútállomása helyben van. A helység nevével az 1332-37. évi pápai ti- zedjegyzékekben találkozunk első ízben. Ekkor már egyházas hely volt... 1598-ban Forgách Zsigmond volt a helység földesura, aki 1612-ben nagy költséggel helyreállíttatta a várat, melyet 1678-ban Thököly Imre igyekezett kézre keríteni... II. Rákóczi Ferenc felkelő hadjáratának kezdetén a vidéki nemesség, sőt Pest vármegye tisztikarának egy része is e várban keresett menedéket. A kurucok 1703-ban ostrom alá fogták a várat, de a várbeliek visszaverték a támadást. Miután azonban rövid idő múlva az egész Felvidék a kurucok kezébe került, Gács vára is meghódolt Rákóczinak... 1715- ben hat magyar és öt tót háztartását vették fel. 1765- és 1769-ben a helység országos vásárok tartására nyert engedélyt... A szolgabírói hivatalon kívül itt van a gácsi uradalom középpontja, a járási takarékpénztár, továbbá a híres gácsi posztógyár, mely már több mint 100 éves, és az első posztógyár volt az országban. Itt készítik évszázadok óta az egész Alföldön elterjedt cserépedényeket. Az 1726-ban alapított fazekascéhben 58 önálló mester volt, és még ma is 40 családnál több foglalkozik a cserépedény-készítéssel."256 255 PESTY Frigyes: Helynevek Gács mezővárosa községből, Nógrád megyéből. Az eredeti kézirat az Országos Széchényi Könyvtárban található. 256 BOROVSZKY Samu: Magyarország városai és vármegyéi. Nógrád vármegye. Országos Monográfia Társaság, Budapest, 1911 (a továbbiakban: Borovszky), 45-46. p. Nógrád vármegye községei, Gács. 83
