Puntigán József: Csontváry és Nógrád - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 62. (Salgótarján, 2012)
A gácsi patika padlásának titkai
kát foglal össze a következetesen „Michal Theodor Kosztka" néven szerepeltetett Csontváryról - megjegyezve például, hogy felvett előnevében (Kost- nohradsky) megtartotta vezetéknevének (Kosztka) szláv eredetét.209 Nem tudni, milyen forrásokon alapul azon megállapítása, miszerint Kosztka Tivadar külföldi útjairól (Dalmácia 1902, Közel-Kelet 1904, Szicília 1906, Szíria, Libanon, Nápoly 1909) mindig Gácsra tért vissza, illetve hogy 1909-től állandó lakhelye Gács volt. Érdekes az a megállapítása is, hogy az első világháború alatt Gácson tüdőgyulladást kapott, amelynek eredményeként teste fokozatosan gyengült.210 Lehel Ferenc 1931-es írásában olvashatjuk: „Az iparcsarnoki katalógusban Csontváry említést tesz egyéb képeiről, miket padlásra tett. A gácsi gyógyszertár padlásáról lehetett ott szó, honnan, mint előre látható volt, elő is került vagy tizenöt kisebb-nagyobb festménye. Kívülök felmerültek még olyan képek, amelyeket Csontváry kezdő festő korában elajándékozgatott. A padlásra tett képeket talán érdektelennek tartotta ő maga is, talán mások vették el tőlük kedvét... A felbukkant képek többiek közé beosztva 1930 őszén kiállításra kerültek az Ernst Múzeumban... Bizonyos, hogy a gácsi, losonci és ig- lói családoknál rejtőzik még néhány Csontváry-kép.211 ... Örökre elvesztek azok a darabok, melynek vásznát zsákfoltozásra használták fel, úgyhogy csak vékony kereteik hányódnak mai napig egy losonci csűrben."212 Lehel a fenti sorokhoz kapcsolódó jegyzetben megjegyzi: „A gácsi gyógyszertár padlására tett képeket s velük az Önarcképet is az ország kettészakítása után az új patikus magával vitte Kecskemétre, ahol letelepedett. Ott a festőművész-növendékeknek213 joggal, nem joggal eladogatta-elajándékozgatta a vásznakat, hogy az iskolában fessenek rájuk. Az Önarcképet legutóbb Ernst Lajosnak, műgyűjtőnek adta el. A festőnövendékek azonban akkor már hallották Csontváry hírét, és volt annyi eszük, hogy nem festették át, hanem Pesten eladogatták magánosoknak, kiknél azok mai napig vannak. Mindannyiuk közt legpraktikusabb volt az az ifjú művész, ki az Ablaknál ülő nőt kettévágva annak csak a felét adta el, a másik felére gyönyörű tájképet festett."214 209 Jozef Drenko: Kosztka-Csontváry a Halic (Csontváry Kosztka és Gács). Obecná kniz- nica v Halié, 2004 (a továbbiakban: Drenko 2004), 5. p. 2111 Uo. 11. p. 211 A szerző itt dr. Fischer Manó közlésére hivatkozik. 212 A szerző itt ezt jegyzi meg: „Egy losonci orvosnak négy Csontváry-képe van: Imádkozó öregasszony, Tájkép, Óz és Gém." Az orvos: Oppenheimer Ferenc, akinek a gyűjteményébe a későbbiek folyamán további Csontváry-képek kerültek. Lehel 1998, 80-81. p. 213 Kecskeméten ebben az időben festői művésztelep működött. 214 Lehel 1998,156. p. 67
