Puntigán József: Csontváry és Nógrád - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 62. (Salgótarján, 2012)
Kosztka Tivadar – Gács gyógyszerésze a nógrádi közéletben
te volna. Dió egyetlenegy szem sem termett - én szívesen vennék, hogy valami legyen majd a családomnak ennivaló!!! Ilyen világ van itt. Az alsó kertet pedig még Eisner bérbe adta egy szegény embernek, a szolgabírósági hajdúnak, és én ingyen engedtem át - bizonyos munkálatok elvégzése ellenében. Művész Úr, én elmondhatom Önnek, hogy az Ön évjáradékának pontos fizetése lehetővé tételéért én adósságot csinálok adósságra - hiszen láthatta, hogy a pénzek mindig más- és másfelől jönnek Önhöz. Nem akarok szemrehányást tenni Önnek, de én igen rossz vásárt csináltam. Itt vagyok 7 éve, és éppenannyi az adósságom, hogy gondok nélkül nem tudok egy nap sem lefeküdni. Se állatorvos, se körorvos az egész háború alatt, és én katona vagyok még most is! Valamiképpen segíteni szeretnék magamon egy kicsit, ki tisztázni az adósságokból magamat, s most módomban volna, ha az eladását lehetővé tenné nekem az alsó kertnek, azáltal, hogy azt a telekkönyvi jogát, hogy ha műtermet odaépít, úgy visszaveheti, törölteti. így a kutyának sem kell! És Ön úgysem fog oda műtermet építeni már. Nem kerül tehát semmiféle áldozatába, és nekem szolgálatot tesz vele! Hinni akarom, hogy eme csekély kérésemet teljesíti, és beküldi nekem az iratot, amelynek alapján én a telekkönyvnél töröltethetem az Ön jogát az alsó kertről. Éppen olyan érdeke Önnek is, hogy én jobb sorsba jussak, mint magamnak. Az Ön életjáradéka mindenféle biztosító íratja dacára is csakis akkor a legjobb, ha én bírom azt fizetni. Még egyszer kérem mielőbbi szíves intézkedését, s vagyok őszinte híve. '918. X/8. Székely"186 A levélből kiolvasható Kosztka egy érdekes terve, mégpedig hogy műtermet épít a gyógyszertár épületéhez tartozó egyik kertben. Ennek kivitelezésére korábban talán még volt esélye, de ekkor már nem. Sem neki, sem Székely Sándornak. A levél megírása után tíz nappal megalakult a Csehszlovák Köztársaság, amelynek légiós katonái megkezdték a mai Szlovákia területének megszállását. Losoncra és Gácsra 1919. január elején érkeztek, előzetesen szigorúan utasítva a lakosságot, hogy semmilyen ellenállást ne tanúsítsanak. „1919. január 3-án virradt fel Nógrád dicsőséges napja. Reggel két órakor indult el Jozef Éjem főhadnagy vezetésével egy kétszázfős, Vysoké Myto-i fiúkból, isteni harcosokból álló szakasz, mely reggel négy óra előtt bátor, elszánt támadással, egyetlen lövés nélkül elfoglalta a losonci vasúti állomást. Az állomáson magyar honvédek őrsége volt, melyet lefegyvereztek. Éjem parancsot adott ki: Azt akarom, hogy reggel hét órakor ezt jelentsék: a város el van foglalva. Reggel hét órakor Adamec hadnagy a református templom előtt jelentést tett Éjemnek arról, hogy a várost elfoglalták, hét géppuskát, 186 Csontváry-dokumentumok II., 121 /a), 121 /b), 122/a), 122/b), 146-148. p. 59
