Puntigán József: Csontváry és Nógrád - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 62. (Salgótarján, 2012)
Kosztka Tivadar – Gács gyógyszerésze a nógrádi közéletben
falva, Lupocs, Gácslehota, Maskova, Hrbók, Sztraska, Ladova, József telek, Jenkve és Prága tartozott - Miessl Zsigmond lett az elnöke.127 Miessl Zsigmond 1888 októberében, a Losonc és Vidékében megjelentetett levelében a gácsi posztógyár sikerei felett örvendezett (a gyár elnyerte Pest- Pilis-Solt-Kiskun vármegye, valamint a Magyar Államvasutak posztószükségleteinek szállítását az 1889-91-es évekre), annál is inkább, mert mint írja, a gyár „híveimnek egyedüli kenyérkereslete", és „annak nagyra becsült tulajdonosa, tekintetes Stricker Ede úr tetőtől talpig becsületes és derék hazafi... Gácsi nagy munkámban, a magyarosodás áttörésében ki volt leginkább az, aki anyagilag támogatni szíves volt? Elsősorban Stricker úr, aki nélkül alig tehettem volna valamit." Ő volt az, aki a magyar leánytanítónőnek és az óvoda vezetőjének élete végéig 100-100 forintot biztosított, és ugyanennyivel járult hozzá az építkezéshez, valamint az óvoda felszereléséhez is, ráadásul „legújabban, midőn azt látja, hogy az óvodára még hátralévő adósság 450 forint - törlesztéshez senkitől egy garast sem kapok! - újra 100 forinttal járult".128 A gácsi kisdedóvó 1888 decemberében segélyért folyamodott a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz, amely a kérést a megyei közigazgatási bizottsághoz küldte elbírálásra. A bizottság az „óvoda fontos pozíciójára" való tekintettel 500 forint állami segélyt és 100 forint évi hozzájárulást javasolt a miniszternek. „Ez alkalommal intézkedés tétetett arra nézve is, hogy ezen óvoda telke »gácsi községi óvoda« címen telekkönyvileg kitüntettes- sék."129 A beszámoló arról tanúskodik, hogy az államsegélyt az alapító Miessl Zsigmond sikerrel sürgette: a kért támogatást a minisztérium jóváhagyta, az évi kiadások fedezésére 130 forintot adományozott,130 és azt rendszeresen ki is utalta.131 Romváry Ferenc adatai szerint Kosztka Tivadar 1888-ban részt vett és felszólalt a budapesti gyógyszerészkongresszuson, ahol különös javaslatai nagy visszhangot váltottak ki.132 Sajnálatomra az általam elért forrásokban semmilyen információt nem találtam arról, hogy mikor zajlott le ez a kongresszus, mint ahogyan arról sem, hogy Kosztka ott miről beszélt. 127 A Felső-Nógrád Megyei Magyar Közművelődési Egyesület körei s elnökei. Losonc és Vidéke, 1888. június 3., 1-2. p. 128 Miessl Zsigmond plébános: Vidéki levél. Losonc és Vidéke. 1888. október 14., 3. p. 129 Közigazgatási bizottsági ülés december hó 1-jén. A gácsi kisdedóvó. Nógrádi Lapok és Monti Híradó, 1888. december 9., 2. p. 130 Közigazgatási bizottsági ülés március hó 8-án. Tanügy. Nógrádi Lapok és Honti Híradó, 1889. március 17., 2. p. 131 Helyi és vegyes hírek. A gácsi kisdedóvó intézet ügye. Losonc és Vidéke, 1889. március 24., 5. p. 132 Romváry Ferenc: Csontváry. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen, 2006, 8. p. 46
