Puntigán József: Csontváry és Nógrád - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 62. (Salgótarján, 2012)
Kosztka Tivadar – Gács gyógyszerésze a nógrádi közéletben
3782 forint 85 krajcár volt. Folyó évben pedig az orvosi vényekkel valószínű 4000 forint lesz a forgalom."106 A Losonc és Vidéke 1887. január 16-ai számának vezércikkét Holles Danó dobrocsi lelkész írta annak kapcsán, hogy a közoktatási minisztérium be akarta zárni a Losoncon működő Kovárcz-Haszper Alvin-féle nőnevelő-in- tézetet,107 illetve azt tervezte, hogy ott a „tulajdonosnőnek megszerzett engedélyéhez mérten" csupán az elemi osztályokat taníthassák. A szerző azt jósolta, hogy a következő lépésben Losoncra angolkisasszonyokat hoznak, akik átveszik a nőnevelést. Hosszasan elemezve ezen irányvonal lehetséges következményeit, úgy vélte, hogy ha Losonc és közönsége jelentős anyagiakkal tudta támogatni a gimnáziumot, annak „tápintézetét", ha tudja támogatni az iparostanulók képzését, akkor „nem jöhet zavarba az iránt sem, ha leányainak nevelése is tetemesebb, de amazokénál mégis kisebb áldozatot követel".108 Miessl Zsigmond erre reagálva terjedelmes vezércikkben szólalt meg a magyar kultúra érdekében, „szétoszlatandó... azon alaptalan aggályokat, melyekkel Losonc tisztelt közönségét ijesztgetni igyekszik" Holles.109 Feltevéseinek cáfolatát (és válaszát) Holles Danó újabb vezércikkben tette közzé.110 Miessl Zsigmond nem folytatta a vitát, hanem egy sokkal aktuálisabb témát vetett fel, „Valami a magyarosodás érdekében" címmel.111 Ez nemcsak azért érdekes számunkra, mert az írás egyik névtelenül idézett szereplője Kosztka Tivadar, hanem azért is, mert részleteiben elemzi a magyarosítás járható és járhatatlan útjait: „Magyarosodjunk! ... de hogyan, miképpen? Ez itt a fő kérdés, mihez sokan nem értenek, s hűbelebalázs módjára, minden megfontolás nélkül nekimennek, mint cserebogár a falnak" - írja. Cáfolja, hogy ebben a „jó, hazafias pap" teheti a legtöbbet: „A szószék nem katedra, melyről a nem magyar ajkú hívek magyar nyelven oktatandók, hanem hely, melyről szívhez szoktunk beszélni... Tévednek nagyon azok, akik azt hiszik, hogy magyar szónoklattal rögtön magyarosítani lehet: nekünk 106 CSONTOSSY: A gyógyszerárulás, tekintettel a vidékre. Gyógyszerészeti Hetilap, 1887. február 19., 91-92. p.; 1887. február 26., 16-18 p.; Titokzatos sziget. Mezei Ottó Csontváry-tanulmányai. Országépítő, 2005/2. szám (a továbbiakban: Mezei 2005), 4-8. p. Csontossy, a gácsi gyógyszerész (1977). 107 A 19. század végén megalapított losonci városi leányiskola elődje, amely nagy népszerűségnek örvendett. 108 HOLLES Danó: Őszinte szó Losonc közönségéhez. Losonc és Vidéke, 1887. január 16., 1-2. p. 109 Miessl Zsigmond plébános: A magyar kultúra érdekében. Losonc és Vidéke, 1887. január 23., 1-2. p. 110 HOLLES Danó: A magyar kultúra védelmére. Losonc és Vidéke, 1887. január 30., 1-2. p. 111 MIESSL Zsigmond plébános: Valami a magyarosodás érdekében. Losonc és Vidéke, 1887. február 13., 1. p. 41
