Puntigán József: Csontváry és Nógrád - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 62. (Salgótarján, 2012)
Kosztka Tivadar – Gács gyógyszerésze a nógrádi közéletben
Török Aurél nemzetiségi térképe szerint Nógrád vármegyében ebben az időszakban száz lakosra hatvan magyar és harmincnégy tót jutott,56 azaz a megye lakosságának harmada szlovák nemzetiségű volt.57 Az 1860-ban alakult Losonci Dalegylet 1885. november végén ünnepelte fennállása negyedszázados jubileumát. Az egyesület ebből az alkalomból nagyszabású ünnepséget rendezett a losonci Vigadó épületében, amelyre Kosztka Tivadart is meghívták - feltehetően köszönetül azért is, hogy a fentebb említett gácsi estély egyik felkért szereplője a Losonci Dalegylet volt. Miessl Zsigmond - bár lehet, hogy őt is meghívták - az ünnepségről készült beszámolóban nem szerepel. „Jólesett a szemnek együtt látni társadalmunk és közéletünk jeleseit derült hangulatban, melyben osztozkodott vidékünk néhány kiválóbbja is, mint Zelenka János, a balassagyarmati dalegylet karnagya, Kosztka Tivadar Gácsról, Holles Dániel Dobrocsról és többen."58 Losoncon ebben az időben vetődött fel egy ipariskola megalakításának gondolata, amellyel a Losonc és Vidéke az 1885. október 25-ei számának vezércikkében foglalkozott: „Losonc, mint kiválóan iparos város, magában s a szomszéd Losonctugár várossal több százra menő, képesítéshez kötött mesterséget űző iparos lakosságával, geográfiai fekvésénél fogva nagy vidék helyi központját képezvén, a tót ajkú vidékek határpontján, hazafias magyar szellemével kétségtelenül a hazai ipar fejlesztésének ügyében is hazafias szerepre van hivatva. Hatalmasan támogatni fogják ezen feladat betöltésében a nemzeti kultúra terjesztésére már itt felállított állami tanítóképező intézet és főgimnázium" - olvasható többek között.59 A szerző kifejezte azon meggyőződését és reményét, hogy a közoktatási miniszter segíteni fogja Losoncot célja elérésében. Kosztka szinte azonnal reagált a témára, és a rá jellemző alapossággal elemezte a lehetőségeket. Elsősorban azt fejtegette, miért fontos, hogy Losonc, mint a megye ipari központja, rendelkezzen ipariskolával: „... a központ körüli egész vidéknek a mívelődése... Losoncnak geográfiai fekvésénél fogva is feladata, annál inkább, mert az állam támogatását is bírja; nem szabad lemondani tehát e misszióról, mert ha lemond, lemond iparának, kereskedelmének, városának felvirágzásáról is." 60 A Losonc és Vidéke 1885. december 6-ai számában Kosztka „Kisközségek óvóintézetei" címmel az óvodai nevelés kiemelt fontosságával foglalkozott: „A 56 P. N. K.: Nemzetiségi térkép. Nógrádi Lapok és Monti Híradó, 1885. október 18., 2. p. Az egész országot ábrázoló térképeket az antropológiai múzeumban, országos kiállításon mutatták be. 57 Nagyobbik részük Nógrád Losonctól északra elterülő részén élt. 58 PERES Sándor (szerk.): Emléklapok a „Losonci Dalegylet" negyedszázados múltjának jubileumáról. Kármán Társulat, Losonc, 1886, 43. p. 59 Iparosoktatásunk ügye. Losonc és Vidéke, 1885. október 25., 1-2. p. 60 Kosztka Tivadar: Az ipariskola kérdéséhez Losoncon. Losonc és Vidéke, 1885. november 15., 2. p. 28