Puntigán József: Csontváry és Nógrád - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 62. (Salgótarján, 2012)

Kosztka Tivadar – Gács gyógyszerésze a nógrádi közéletben

Az idézetben megbújik egy, a gyógyszertárra vonatkozó érdekes információ: magkereskedés is működött benne. Azaz Kosztka Tivadar gyógyszertárát több lábon állva igyekezett fenntartani.

Miessl Zsigmond 1885. augusztus 20-án, Szent István napján tartotta meg az első magyar nyelvű szentmisét a gácsi római katolikus templomban. Mivel a község lakosainak nagyobbik része szlovák volt, addig a szentbeszéd, valamint az egyéb egyházi énekek szlovák nyelven hangzottak el. „Miessl Zsigmond... csupán az alkalmat leste arra, hogy Gácson a magyar isteni tiszteletet megkezdhesse, az alkalom elérkezett, ámulat ragadta el a hívőket, midőn az orgona hangjai között felhangzott a »Jöjj el Szentlélek Isten«, melyet azonnal talpraesett, velős és tanulságos szentbeszéd követett, ennek befejezte után az egész szentmise alatt magyar énekhangok tölték be a templomot."44

Kosztka Tivadar a Losonc és Vidéke 38. számában a gácsi leányiskola megnyitásának előzetesét ajánlotta az olvasók figyelmébe,45 a következő héten pedig a losonci közművelődési egyesület megalakulásához tért vissza. Ebben „a szabadság, testvériség s egyenlőség nagy elveiért" küzdő Kossuthra és Széchenyire hivatkozva állapítja meg, hogy „akkor, amikor Magyarország a művelt államok sorába lépett, kötelezettséget vállalt a közművelődésre is. Semmiféle néven nevezendő körülmények, semmi tekintetek visz- sza nem tarthatják Losonc városát e missziótól, intelligenciáját azon közreműködéstől, melyre értelmisége alapján hivatva van. A közművelődési egyesület tehát Losoncon kell, hogy megalakuljon, meg a nemes szívű s hazafias intelligenciának összetartásával olyformán, hogy az mihamarább életbe lépve, hasonmissziójú városoknak mintául szolgáljon."46

A lapszám közli Miessl Zsigmond meghívóját, illetve Kosztka Tivadarral közösen jegyzett kedvcsinálóját a Gácson megrendezésre kerülő közművelődés-ügyi estélyre.47 Losonci szervezőpartnerük Belágh Lajos volt.48

Ugyanekkor tette közzé Kosztka az első hirdetését is, amellyel gyógyszerészgyakornokot keresett: „Gyógyszerészgyakornokul felvétetik Gácson

44 Hírek. Első magyar isteni tisztelet Gácson. Losonc és Vidéke, 1885. augusztus 23., 3. p.

45 KOSZTKA Tivadar: A közmívelődés érdekének előmozdítása céljából Gácson rendezendő ünnepélyek. Losonc és Vidéke, 1885. szeptember 20., 2. p.

46 Kosztka Tivadar: Még egy szó a „Losonci Közművelődési Egyesület" megalakulásáig. Losonc és Vidéke, 1885. szeptember 27., 5. p.

47 Helyi és vegyes hírek. Miessl Zsigmond felhívása; Kosztka Tivadar és Miessl Zsigmond közös értesítése. Losonc és Vidéke, 1885. szeptember 27., 6. p.

48 A Belágh család Losonc ismert nemes családja. Kifosztott kriptájuk a volt losonci református temető szélén található. Belágh Lajos tevékenységéről nincsenek bővebb információink. 1893-ban társtulajdonosa lett a losonci Kármán Irodalmi és Könyvnyomdái Társulatnak, később elnöke az 1895-ben alapított, a szegény sorsú árva gyerekek felruházását célul kitűző Losonci Magyar Asztaltársaságnak.

26