Puntigán József: Csontváry és Nógrád - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 62. (Salgótarján, 2012)
Kosztka Tivadar – Gács gyógyszerésze a nógrádi közéletben
it kibővítve fiú- és leányiskolát alakítson ki, és azok két tanítóval működhessenek.4! Miessl Zsigmond egy későbbi felhívásában így emlékezik erről: „Tekintve az 1300 lélekre menő Gács - fiókegyház - iskoláját, mely 140 vegyes vallású iskolás gyermek dacára, a nép nagy nyomorúsága miatt és kegyúr hiányában 1885-ig egyetlenegy szűk és roskadozó tanteremmel bírt, múlt évben e tarthatatlan állapot megszüntetése céljából, Isten segítségével, jótevők adakozásaiból azt újonnan felépítettem s egy magyar leányiskolával is kibővítettem, melyben jelenleg 70 leányka egy magyar tanítónő vezetése alatt a magyarosodás terén már eddigelé is szépen halad."41 42 Visszatérve a gácsi polgárokhoz, szánalommal jegyezték meg, hogy „akadt oly egyén, ki az eszmét egy fillérrel sem támogatta, s annak rontására csupán a »Losonc és Vidéke« című hetilap hasábjain, »Felvidékünk iskolái« cím alatt, a színlelés köpenye alatt a gácsi polgárságot megtámadta". „Zsákbamacskát nem árulva" kérdezik: vajon hol rendelkezik Kosztka a leányiskola részére felajánlott három szobával és egy konyhával? Hiszen „önmaga is haszonbérelt házban lakik, melyhez még egy szobát hozzátéve ugyanannyi helyiségből áll, mint a felajánlott, s ezen toldalék szoba is akart már lenni (lehet, hogy most már lesz is) első ízben kórház, majd sebészeti műhely s talán leányiskola, de ha az első kettő nem lesz, mely a gácsi gyógyszertárra üdvösebb és célirányosabb, a harmadik célja (beismeri ma már) bukva van..." A közlemény záró részében Kosztka szeszmérését, és annak lehetséges negatív hatásait vették célba: „Tehát ily keresetképes helyzetben e nép mégis, mint a cikkíró állítja, alább majd kifejtjük, hogy biztosabb kútforrással ez irányban senki nem rendelkezik, hogy adhat 10 ezer forintot szeszivásra? Nem tudjuk, de ha ön mondja, hinnünk kell, mert tagadhatatlan, hogy a gácsi gyógyszertár és magkereskedés ma már szeszmérés is, de ha e bajon segíteni feltett szándéka, akkor e helyett, hogy a különben is közelismerésben szerencsés, hivatását jól felfogó s a szóban forgó leányiskola egyedüli megtestesítőjének, Miessl Zsigmond plébános úrnak szónoki tehetségét ne kérje fel, hanem gyógyszertárában a szeszmérést, melyet ivási szándékból divatba hozott, hovaelőbb szüntesse be, s ne nyújtson a népnek alkalmat arra, hogy az olcsón mért szesz ivása által anyagilag és szellemileg tönkremenjen."43 41 Barta József - Körmendy György - Hanko Lajos: A gácsi leányiskola. Nógrádi Lapok és Honfi Híradó, 1885. augusztus 23., 2. p. 42 MIESSL Zsigmond plébános: Magyar kisdedóvoda Gácson. Nógrádi Lapok és Honfi Híradó, 1886. március 28., 3. p. 43 Barta József - Körmendy György - Hanko Lajos: A gácsi leányiskola. Nógrádi Lapok és Honfi Híradó, 1885. augusztus 23., 2. p. 25
