Puntigán József: Csontváry és Nógrád - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 62. (Salgótarján, 2012)

Kosztka Tivadar – Gács gyógyszerésze a nógrádi közéletben

az oktatás érdekében is." A regálejogok tulajdonosa, a Forgách család szintén nem vette jó néven ezt a megjegyzést.

Teljesen megalapozott volt Kosztka alábbi gondolatsora: „Gács... nem rendezett, hanem világhírű hellyé válhatik. Ki tagadja el tőlünk azt, hogy Gácsnak ősi várkastélya páratlan? Parkja, halastava, fácános vadkertjei s gyáraival nem-e oly szépet képvisel, melyhez hasonló ez országban nincs is! Azonban kitűnő ivóvize felülmúlhatatlan, légköri viszonyai nem-e egészségesek, hisz most is a jobb módúak nyárban üdülésükért idesereglenek, a tél sem zord, a viharok teljesen ismeretlenek, mert bármely oldalról jöttének is azok, a közelben levő hegységek lombjai által csak megtörve, mint szakadozott, erőtlen foszlányok jöhetnek hozzánk... S mi gácsiak a természet ez óriását csak hírből ismerjük, nyugodtan alszunk..." A Gácstól északnyugatra elterülő vidék Nógrád festői szépségű és hangulatú területe, amely az ottani falvakkal együtt mindmáig megőrizte számos értékét. Az apró, dombok között kialakított falvakat gyönyörű természet öleli körül, amely nemcsak Kosztkát, de a ma emberét is megihleti. A losonci katlan - amelynek nyugati peremén fekszik Gács - valóban különleges időjárási viszonyokkal bír, ahol a nagyobb vihar nem gyakori jelenség. Az nyilvánvaló, hogy az ekkor még alig fél éve itt élő Kosztka Tivadar az időjárás tekintetében nem rendelkezhetett komolyabb tapasztalatokkal, de olvashatta, és valószínűleg olvasta is Plichta Soma „Nógrád megye felvidéke, éghajlati és közegészségi tekintetben" című, 1875-ben, Budapesten kiadott könyvét, amely minderről részletesen szól. A Losonc és Vidéke hasábjain, valamint a losonci gimnázium évkönyveiben pedig Malesevics Emil, a természettudományok neves tanára tette közzé rendszeresen időjárási megfigyeléseit.

Az írás záró részében Kosztka cselekvésre szólította fel a plébánost, beleértve azt is, hogy a leendő leányiskolában „modern képzettségű tanítónőt" alkalmazzon.

A Losonc és Vidéke 1885. július 19-ei számában érdekes hirdetést olvashatunk: „Egy régibb szerkezetű szeszgyár felszerelése, kazánok, csövegetek stb. jutányos áron eladó. Bővebb felvilágosításokkal bármikor szolgál az uradalmi tiszttartó, lakik Gácsfalván, uftolsó] p[ostaállomása] Gács, hová a levelek címzendők. Kelt Gácson, 1885. július hó 12-én. A gácsi uradalmi főtisztség."36 Azért érdekes ez, mert a gyógyszertár egyik épületében még a múlt század második felében szeszfőzde is volt. Bár nincs rá semmilyen írásos bizonyíték, elképzelhető, hogy a minőségi szesz árusítását támogató Kosztka élt a lehetőséggel, és ezt a felszerelést vásárolta meg.

36 Hirdetés. Losonc és Vidéke, 1885. július 19., 3. p.

23