Puntigán József: Csontváry és Nógrád - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 62. (Salgótarján, 2012)
Kosztka Tivadar – Gács gyógyszerésze a nógrádi közéletben
történt, 1884-ben Gácson nyitottam gyógyszertárat, és tízévi szorgalmas munka után pedig bérbe adhattam..."30 „... a jogosítványt 1884. október 15-én meg is szereztem - írja másutt. - Egy cimbalmom volt, melynek értékesítéséből indultam Gácsra, a szükséges kézi gyógyszereket pedig táviratilag rendeltem meg; addig, míg az állványok, felszerelések elkészültek, már a kiadásokat a napi bevételek fedezték, úgyhogy a gyógyszertár még az évben a forgalomnak átadható volt."31 Megyei viszonylatban is jelentős eseménynek számított az Első Hazai Vas- és Bádogedények Zománcozó Gyára megalapítása Losoncon, amely hivatalosan 1885. január 1-jén kezdett működni. Alapító tulajdonosai Stern- licht és társai voltak. „... ilyen gyár hazánkban eddigelé nem volt, ha tehát ezen gyár készítményei versenyképesek lesznek más, idegen államok gyáraiban készült edényekkel, Losonc és hazánk jó hírneve csak növekedni fog"32 - vélekedett a Losonc és Vidéke cikkírója. Modern felszereltségével hamarosan a város és a megye büszkeségévé vált, termékei nemzetközi szinten is megállták a helyüket. Néhány évvel később, 1892-ben hozták létre a hasonló küldetésű Rakottyay-féle zománcozó gyárat. Mindkét gyár az 1920-as években szűnt meg, részben a gazdasági válság, részben a cseh ipari érdekek veszélyeztetése miatt. Hosszú, súlyos betegség után Gácson, 1885. április 2-án, 67 éves korában elhunyt gróf Forgách Antal, a megye egykori főispánja, a losonci és balassagyarmati választókerületek országgyűlési képviselője, számos kitüntetés tulajdonosa. A gácsi temető családi sírkertjében helyezték örök nyugalomra - temetésén több ezren vettek részt.33 A Losonc és Vidéke 1885. június 28-ai számában jelent meg Kosztka Tivadar első írása, „A magyar nyelv és az iskola".34 Ebben részletes statisztikákon keresztül elemzi a gácsi népiskola helyzetét, amelyet akkor összesen 120 gyermek látogatott, s közülük 106 volt nem magyar ajkú. Utóbbiakból „magyarul olvasni s írni megtanult 70, beszélni 17". Magas volt az igazolatlan hiányzások száma, a gyerekek közül „32 teljesen elmaradt, ez azt bizonyítja, hogy évközben a tömeges elmaradás megakadályozása erélyesen meg nem kísértetett" - írja. Az iskolaszék feladatának tekintette, hogy a helyzet javítása érdekében az illetékes szülőket először csak figyelmeztessék, de azután erélyesen büntessék is meg. A magyar nyelvismerettel kapcsolatban keserűséggel állapította meg: „... ha Gács városka Cseh-, Morva30 Csontváry-dokumentumok I., 68-69. p. Feljegyzések. A festő útjai a nagyvilágban. 31 Önéletrajz, 28-30 p. 32 B. L.: Első Hazai Vas- és Bádogedények Zománcozó Gyára. Losonc és Vidéke, 1885. január 25., 2. p. 33 Gróf Forgách Antal. Losonc és Vidéke, 1885. április 5., 1. p.; B. L.: Gróf Forgách Antal temetése. Losonc és Vidéke, 1885. április 12., 2. p. 34 KOSZTKA Tivadar: A magyar nyelv és az iskola. Losonc és Vidéke, 1885. június 28., 2. p. 21
