Puntigán József: Csontváry és Nógrád - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 62. (Salgótarján, 2012)
Válogatás Kosztka Tivadar sajtócikkeiből és a vele kapcsolatos írásokból
a választmányi tagok 25 forinttal, a rendes tagok 10 forinttal, mindezek pótló tagjai a felét fizessék; pártoló tag lehet az, ki 4 forinttól fölfelé bármely összeggel járul e célhoz, a korra és a nemre való kivétel nélkül, társadalmi állásra való tekintet nélkül mindenki, ki e honnak szülötte. Gondoljunk az ezredéves nagy ünnepre, s méltányolni fogjuk a szegénynek adott 4 fillérét a jelenben, mint egyetérezni vele a jövőben is. Isten s a nemzet áldása kísérje Losonc intelligenciáját a nemes feladat sikeres keresztülvitelében!!! Gács, 1885. augusztus hó 12-én Egy vidéki 4. c) Kosztka Tivadar: Még egy szó a „losonci közművelődési egyesület" megalakulásáig Losonc és Vidéke, 1885. szeptember 27., 5. p. Ha visszapillantunk e század 30-40-es éveire, két kimagasló nagy alakot látunk küzdeni a szabadság, testvériség s egyenlőség nagy elveiért. Az egyik az utat a nép felszabadításában, a másik nagy hazafi a szellem művelésében keresi, mert - úgymond - ott és akkor, ahol és amikor az ember bizonyos műveltségi fokot elért, ezzel szabaddá is lett, szabad tehát a művelt társadalom, s ezzel független az állam is. Mindkettőnek teljes igazat adott az idő: egyrészt a megpróbáltatás, melyen e hon keresztülment, másrészt dacára minden szabadságnak, a kulturális nagy visszamaradás. Kossuthnak tehát a szabadság elve a városokban, vagyis a műveltebb közönségben érvényesült. Széchenyi szabadsága a szellem műveltségéhez kötve máig visszamaradt s tespedt századok előtti formában a vidékeken. Tessék vidékünkbelit összehasonlítani a városi hasonló módú egyénnel, s minden emberismerő azon szánalmat hozó meggyőződésre kénytelen jutni, hogy inkább az állathoz hasonló szokású, az emberi tehetségek s nemes tulajdonságok minden ízétől megfosztott individuummal van dolga, kinek ha lakásviszonyait megtekinti, önként pozitív elmondhatja, hogy vannak állatok e földön, melyek rendezettebb lakóházzal bírnak. Összezsúfolva szűk helyen, világosság és egészséges léghiány közepette ott tesped a család, baromfijával s itt-ott igavonó állatával együtt is. Nem lehet nehéz lélek s szégyenpír nélkül ezt itt tárgyalni, mert akkor, amikor Magyarország a művelt államok sorába lépett, kötelezettséget vállalt a közművelődésre is. Semmiféle néven nevezendő körülmények, semmi tekintetek vissza nem tarthatják Losonc városát e missziótól, intelligenciáját azon közreműködéstől, melyre értelmisége alapján hivatva van. 128