Puntigán József: Csontváry és Nógrád - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 62. (Salgótarján, 2012)
Válogatás Kosztka Tivadar sajtócikkeiből és a vele kapcsolatos írásokból
volabb gyűjti a tapasztalatokat, melyekkel nemcsak hasonrangú társaira, de a népre is bizonyos nyomatékosabb befolyást gyakorol, miáltal egzisztenciáját szebb cselekvésre is képesítheti. Az ügyvéd ma már csak úgy boldogul, ha a római jogot ott a Fórumnál, a romok szikláiról tanulmány tárgyává teszi, a nemzetgazdaságot s a politikát csak akkor értékesítheti tökéletesen, használhatja előnyére, ha ezeket ott a helyszínen tanulmányozza, tehát világot próbált és talpraesett embernek kell ma lennie, hogy ezen pályán biztosítsa előmenetelét. S mennyi idő kell mindezen célok elérésére? S mennyi pénz és áldozat? A fiatalkor teljes feláldozásával, testi és szellemi erők teljes igénybevételével csakis a szerencsésebbek érhetik el a célt, a nagyobb része pedig, minden fáradozásának és minősítésének dacára, csak tengődésre s a mindennapi gondokkal telt, rangjához kevésbé illő szűkölködésre van utalva. S ha végigvizsgáljuk ezen - habár hovatovább mégis már részben múló s részben az egyének gyengéiben rejlő, ferde - helyzetet, azt találjuk, hogy különösen a minősít- vény nélküliek harca a törvénnyel a jogosultak rovására teszi azt a különbö- zetet, mely rendes viszonyoknál törvényeink értelmében nem létezhetnék. Mindenkinek szakmája elég tág a törvény keretén belől, biztosítva van cselekvése - csak akarat, tanulmány s munka kell ennek érvényesítésére -, s megél mindenki széles e hazában. 3. b) Kosztka Tivadar: Gácsi leányiskola (vége) Losonc és Vidéke, 1885. augusztus 2., 2. p. Szelídebb modorral bíró lénye e földnek, egyszersmind csillaga az emberiségnek a nő. S ezt ne míveljük? Kérdezzük csak ezeket a türelemmel megáldott, sápadt alakokat, menynyit küzdenek önmagukkal, s mi mindenhez nem fordulnak, csakhogy a férfi modern szeszélyeit mérsékeljék, s vajon az a nő, ki ott a vidéken, szerény körülmények között nevelkedett, képes-e minden bajai dacára a család boldogságát nyugalom és béke között vezetni, nem-e kell már hozzá a jó nevelés, a sokoldalú ismeretek, a kézimunka s itt-ott zenei jártasság, mellyel fáradt s gonddal telt férjének bús fejét vigasztalhatja, mert „a férfi kétségbeesésében a nő segítségül jön", s hogy segít, ha nem tanult semmit? Miért érezünk mi férfiak egy műveltebb nő iránt nagyobb vonzalmat? S mikor ezt tiszteljük, a tudatlan teremtést mellőzzük. Nem a szépség, sem a pénz, mert ez múló valami, hanem az ész, a műveltség emeli ki a nőt, mint olyat, s képesíti ama hely betöltésére, melyre a művelt világrészben hivatva van. Okos és művelt nő nem veszti el fejét, ha családja a legnagyobb tönkkel küzd, sőt minden vihart legyőzni képes, még akkor is, mikor a férfit minden lelemé123
