Puntigán József: Csontváry és Nógrád - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 62. (Salgótarján, 2012)
Függelék
nyelvet, de a helyi, az országhoz hű közösségben megtanult ezen a nyelven érezni és gondolkodni is.289 Az itt eltöltött három évnek köszönhető, hogy Kosztka 1881-ben magyarul beszélhetett vele. Prohászka Ottokár ezt követően, 1869-től két éven át a nyitrai gimnáziumba járt, ahol a legkiválóbb tanulók közé tartozott. Bozena Slancíková-Timrava (1867-1951) Ismert nógrádi szlovák írónő. Kosztka és Timrava lehetséges kapcsolatára Németh István hívta fel a figyelmet, s a téma annyira megérintette, hogy könyvének két egymást követő fejezetében is foglalkozott vele.290 Timrava a nógrádi szlovákok körében hasonló kultusszal rendelkezik, mint Kármán József a losonci magyarság körében. Izgalmas egyéniség, aki elbeszéléseiben nagy érzékenységgel mutatja be az egyszerű emberek mindennapjait. Életének nagyobbik részét a festői szépségű tájon, szülőfalujában, Parlagoson, Abelfalván, majd Losoncon töltötte - szülei halála után a rokonsága körében, ő maga ugyanis nem alapított családot. Annak ellenére, hogy keveset utazott (sokkal gyakrabban fogadott vendégeket), nagyon tájékozott volt, s gyakorlatilag ki lehet zárni annak a lehetőségét, hogy ne tudott volna Kosztka Tivadarról, s nagy valószínűséggel azt is, hogy ne találkoztak volna. Németh István Timrava öt „Kosztka-gyanús" elbeszélését sorolja fel, de ezek közül csak egy olyan van - az „András-napra" („Na Andrej a") -, amely szerintem valóban róla szólhat. Németh hosszasan elemezi „A nagy mester" című novelláját is, kísérletet téve arrá/hogy főszereplőjét Kosztkával azonosítsa. Magam is olvastam - eredeti nyelven - a művet, s elég részletesen Timrava életének életrajzi bemutatását, értékelését.291 A novella alapját képező parlagosi templom oltárképét („Obraz Krista pána pri stud- nici Jákobovej", azaz „Krisztus Urunk Jákob kútja mellett") Timrava lelkész édesapja, Pavel Slancík rendelte meg, s elkészítésére 1871-ben egy szlovák festőművészt, Jozef Bozetech Klemenset kérte fel. A feltehetőleg rossz minőségű munka miatt a kép néhány évvel később felhólyagzott, javítani kellett. Eztán - 1875-ben - kérésének eleget téve Kubányi Lajos festette újra, illetve javította ki az alkotást. Timrava nyolcéves gyerekként volt jelen, s az egyhangú falusi élet mindennapjaiban minden bizonnyal maradandó élményként maradt meg benne a festőművész emléke. Két novelláját is megihlette, ezek egyike „A nagy mester".292 289 BARLAY Ö. Szabolcs: Prohászka gyermekkora, http://www.ppek.hu/k308.htm . 290 Németh 2005. Csontváry, a gácsi festőművész, illetve Csontváry irodalmi nyomai. 291 Lásd például: Ivan Kusy - Zora JESENSKÁ - Alexander MatuSka: Timrava v kritike spomienkach (Timrava az emlékezések kritikájában). Vyd. Krásnej Lit., 1958. 292 Uo. 261. p. Timrava (zivot a dielo). 100
