Puntigán József: Csontváry és Nógrád - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 62. (Salgótarján, 2012)

Előszó

ményre vonatkozó bekezdéseket is - egyértelműen Mezei Ottó 1979-ben közzétett tanulmányát használja, anélkül hogy azt forrásként feltüntetné (csak az irodalomjegyzékben szerepelteti). A szerző figyelme arra nem terjedt ki, hogy a festmény eredetisége Mezei írásának megjelenése után heves viták tárgyává vált.

Szlovákiában megjelentek ettől lényegesen provokatívabb cikkek is. Példaként idézném Andrej PetruSnak az eperjesi kiadású Presovsky Vecerník 2010. január 22-ei számában megjelent glosszáját, „Komu patrí Kostka?" (Kihez tartozik Kosztka?) címmel: „Egy hete a Smezeny című magazin Pécs, Európa 2010-es kulturális fővárosa című cikkében olvastam, hogy a hely szülöttei közül a 20. század egyik legnagyobb nemzetközi elismertséggel rendelkező magyar festőművésze Csontváry Koszta Tivadar. Súlyos tévedés! Mondhatjuk, hogy a magyarok őt is, hasonlóan több szlovákiai származású személyiséghez, egyszerűen »kisajátították«. A másik oldalon dicséretre méltó, hogy Pécsett galériát rendeztek be számára. A szlovákok nagy hibája, hogy nem törődnek történelmükkel... Teodor Kostka Csontváry (1853- 1919) kisszebeni (Sabinov), Szabadság tér 43. számú szülőháza falán egy emléktábla van, de lényegében ez minden. Kisszeben legismertebb szülöttje gyógyszerészcsaládban jött világra, de egyik szülője sem volt magyar (az anyja lengyel, s vannak utalások arra, hogy az apja Csehországból érkezett). Neve a kisszebeni anyakönyvben »Teodor Kostkaként« van bejegyezve. A majdani haladó gondolkodású Kostka Kisszeben szlovák és német iskoláiba járt."2 Az írás tudatos félretájékoztatása egyértelmű. Csontváry életének egyetlen napját sem élte le sem Szlovákiában, sem Csehszlovákiában, ennek megfelelően nem sajátítható ki. Elképzelhetetlen, hogy Pécsett ne tudnák, hogy Csontváry nem ott, hanem Kisszebenben született - ilyet a szerző pécsi vonatkozásban nem olvashatott. Petruá sok egyéb mellett elfelejti például azt is megjegyezni, hogy a kisszebeni emléktábla kétnyelvű (magyarszlovák), és azt a kisszebeni városháza, a Kisszebeni Kulturális Központ, a Csemadok Kassai Alapszervezete, valamint a Pozsonyi Magyar Kulturális Intézet támogatásával helyezték el ott 1993. szeptember 6-án. A leleplezést követően a „Csontváry - a Napút festője" című emlékkiállítást dr. Papp Gábor művészettörténész nyitotta meg, s ekkor került bemutatásra Huszárik Zoltán „Csontváry" című filmje is.

Ezúton szeretném megköszönni a Besztercebányai Állami Levéltár Losonci Fióklevéltárának (Sa Le), a Nógrád Megyei Levéltárnak (NML), Becánio- vá Kristínának (Losonc, SaLc, igazgató), Böszörményi Istvánnak (Losonc, nyugalmazott gimnáziumi tanár), Galcsik Zsoltnak (Salgótarján, NML), Ján Hik2 Andrej PETRUS: Komu patrí Kostka? Presovsky Vecerník - Tyzdenny glosár vecertiíka- rov 3., 2010. január 22. Az eredeti, szlovák nyelvű írás elérhető a http://www.ve- cernik.po.sk/ obsah/obrazky/2010_01_22_05V.pdf címen.

11