Jancsó Éva – Jusztin Péter: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1686–1689 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 61. (Salgótarján, 2012)

1687

is megfosszák. Mindezekről tanúságot tesz Doria márki (illustrissimus) levele a megyéhez, melyet, ha szükséges, a követek bemutatnak a karok és rendek előtt, alázatosan kérve őket, hogy orvosolják az előadott katonai kicsapongá­sokat, és az elkövetőket valóban szigorú büntetéssel sújtsák. Ha pedig az or­szág nem szabadulhat is teljesen ettől a nagy tehertől, legalább annyi könnyí­tés legyen, hogy amíg a jótékony béke beköszönt a szerencsétlen nép számá­ra, életben maradhasson. Ötödször: Ép elmével senki sem kételkedik abban, hogy az emberi dolgok­ban a béke a legfőbb jó, ezért minden erővel igyekezni kell, hogy ez visszatér­jen a hánykolódó, a háborúskodásoktól kivérzett Magyarország számára, hogy vége szakadjon az oly sok elnyomatásnak, a köznyugalom ismét felvirá­gozzék. Igen alázatosan arra kell kérni I. Lipótot, hogy ezentúl az ország előze­tes tudomása és egyetértése nélkül idegen katonaságot ne hozzanak ide, a be- hozottakat pedig az erről alkotott törvényeknek megfelelően vezényeljék el. Hatodszor: Miután Isten kegye és I. Lipót fegyvereinek vitézsége által az ország határai kiterjedtek, szükséges, hogy a végvidékek is kitolódjanak, amíg ezeknek a jó és elégséges ellátásától függ ennek a nyomorult, igen ha­talmas ellenség szomszédságában létező hazának az üdve és fennmaradása. A követek serényen kérelmezzék, hogy az uralkodó gondoskodjék a hatá­roknak és a hazai katonaságnak a helyreállításáról, a régi létszámra történő korlátozásáról és zsoldjának törvények szerint megállapított kifizetéséről. Hetedszer: A tizenhárom szepesi városnak Lubló (Liublyó) várával együtt leendő visszaszerzését a korábbi rendelkezések, különösen az esztergomi ér­seknek (celsissimus ac reverendissimus) a legutóbbi soproni országgyűlésen tett és az ország törvényei közé iktatott ígérete szerint, hathatósan sürgetni kell. Nyolcadszor: A követeket megbízzák, hogy az 1608. évi törvény 8. cikke­lyét,25 hogy tudniillik a jezsuiták Magyarországon semmiféle fekvő jószágot és birtokhoz tartozó tulajdont ne birtokolhassanak, meg kell erősíteni, és a je­zsuita atyáknak az országtól történő személyes távol tartását a karok és ren­dek egyetértésével sürgetni és foganatosítani kell a linzi diplomával megvaló­sult megbékélés 7. feltétele szerint. Kilencedszer: A követek azon legyenek, hogy a pénzt az ország törvényei szerint 5 lat26 értékben verjék, és az egész országban egyenlő értékben legyen forgalomban, a rossz állapotú tallérokat és dukátokat pedig ne szaporítsák. Tizedszer: Lassacskán nem kis visszaélés terjedt el az esztergomi szent­szék részéről, hogy tudniillik olykor semmi fáradságot nem kímélnek, hogy a házasságtörési eseteket, melyek máskor a világi bíróságra tartoznak, a ke­reset alatt lévő válásnak az ürügye alatt saját ítélőszékük elé vonják, akadá­25 II. Mátyás 1608. évi k. e. dekrétuma (I.) 8. cikkely: „A jezsuita atyákról." 26 Lotho, lat = fél uncia, a márka 16-od része. 87

Next

/
Thumbnails
Contents