Jancsó Éva – Jusztin Péter: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1686–1689 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 61. (Salgótarján, 2012)

1687

Nógrád vármegye közgyűlése

1687. március 17.

Gács vára

173. (IV. 267.) Gabriel Angelus atyának (reverendus) kedvezésképpen felajánlanak egy hordó, 15 birodalmi tallérért vásárolt bort. Ezenkívül a szolgabírák nem fogják elmulasztani, hogy más élelmiszerekkel is kedveskedjenek ugyanezen atyának.

174. (IV. 267.) Közzéteszik gróf Antonio Caraffa generális (excellentissi- mus) kettő, Eperjesen kiadott és a megyének címzett levelét, amelyekben közli, hogy mivel a megyének a következő hadművelet szükségletére állatokkal együtt bizonyos szekereket kell kiállítania, küldje el követeit Rimaszombatba Giovanni Battista Doria márkihoz (illustrissimus), és azok a megye lehetőségéhez képest egyezzenek meg a márkival és határozzanak a szekerek számáról. Mivel a most folyó háború szükséglete szerint az uralkodó (I. Lipót) hűséges Magyarországától május 7-re követeli a beszállásolási porciókat, a megye méltóztassék ezeket előre behajtatni és leróni, nehogy katonai végrehajtással kelljen erre rászorítani, és emiatt nagyobb kárt kényszerüljön elszenvedni.

175. (IV. 267.) Ez ügyben Kajali Pál jegyzőt, Feja Jánost, Tolvay Ferencet és Dovály Istvánt (generosi) nevezték ki követnek, és ellátták őket elegendő felhatalmazással.

176. (IV. 267-268.) Bulyovszky Ferenc, Heves és Külső-Szolnok egyesült megyék alispánja, megyéi szerencsétlen népe érdekében, amely lakhelyeiről a dolgok jelen zűrzavaros állapotában szétszóródott és részben ebben a vármegyében húzta meg magát, kérést intézett [Nógrád] megye közönségéhez, hogy - tekintettel úgy a nép szükségszerű szétszóródására és a hadbiztosok szigorú büntetés alatt rájuk rótt száműzetésre, mint a jószomszédságra és a keresztényi együttérzésre is - ezen nyomorult és számkivetett embereknek és csekély számú állataiknak, melyeket még a háború ereje el nem ragadott, minden fizetség és díj megállapítása nélkül engedjenek szabad legeltetést bármely mágnás és nemesúr földjein ebben a megyében, ahol meghúzták magukat, és ahová menekültek.

A vármegye közönsége, tekintetbe véve a megszámlálhatatlanul sok érvet és indítékot, teljes egyetértéssel úgy vélte, hogy jóvá kell hagynia a kérést, sőt úgy egyezett bele, hogy akadálytalan legelést engedélyez mindenféle becslés és fizetés nélkül a szabad legeltetésre szolgáló helyeken, azokat kivéve, melyek szénagyűjtésre szolgálnak, és ezért tilalom alatt tartják őket. Abban az esetben, ha kiderül és bizonyossá lesz, hogy valami kárt okoztak, törvényes kártérítésre köteleztetnek. Ezt Nógrád megye minden lakosának és a szegény népnek is be kell tartania. Ha pedig bármely oknál fogva bárki megzavarná vagy netán megkárosítaná őket, ezeket és a hasonló ügyeket meg kell vizsgál55