Jancsó Éva – Jusztin Péter: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1686–1689 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 61. (Salgótarján, 2012)

1689

mezítelen férfit és nőt egy ágyban érik tetten, amit, hogy így történt volna, az alperes a leghatározottabban tagad. Ezért alapos vád miatt jelen esetben nem kérhető a tisztítóeskü letétele, ám ha úgy látszik jónak, akkor saját személyében, mint kérte is, megesküszik.

A magisztrátus ügyvédje nem tagadja, hogy más a gyanú, és más a megalapozott vád, ám ha akármelyik úr olyanokat mond fürdőzés közben a szolgálójának, és úgy társalog vele, mint azt az alperes tette, akkor az paráz- naságot követ el. Ha pedig ráadásul a szolgáló terhes marad, mint jelen esetben történt, akkor az már kimeríti a gyanú fogalmát, és a paráznaság vádját vonja maga után. Mivel pedig ezen dolgok nem csak feltételezések, hanem tapasztalt és közismert dolgok, ezért a felperes ügyvédje kéri az ítélet meghozatalát.

A törvényszék ítélete alapján ugyan erős gyanú áll fenn az alperes iránt, ami alól eskütársaival tisztázhatná magát, ám a bírák szerint a perben megnevezett nőszemély jelenlétében az alperesnek csak saját személyében kell esküt tennie az alispán előtt, méghozzá az első quindena idején, vagy a következő quindena végén. Ha pedig elmulasztaná a megjelenést és az eskütételt, 100 forint bírsággal bűnhődjön, amit a bírák közt kell szétosztani, s a bírság behajtására az alispán kap megbízást.

689. (IV. 530.) Csizmadia Mihály (Michael Csizmadia) nemes ügyvédet vallott a törvényszék előtt.

690. (IV. 531.) Légrádi Márton lótolvajt, aki Gács vára alól egy lovat hajtott el, akasztófára ítélik. Magyar nyelvű ítélet.

691. (IV. 531.) Lenko György és Dudás, más néven Gyurik János, mindketten berzencei lakosok, akik már voltak lopás miatt börtönbüntetésre és botozásra ítélve, a szabadulás után Osgyánból (Osdgyán) egy ökröt loptak, levágták és a bőrét eladták. Emiatt akasztófára ítélik őket, előtte pedig kínvallatásnak vetik alá, hogy vallják meg társaikat. Lenko György a fogva tartás alatt öngyilkosságot kísérelt meg, ezért először jobb kezét levágják, az akasztófára szegezik, és csak aztán akasztják fel. Magyar nyelvű ítélet.

692. (IV. 531.) Az alispán és a tisztikar, eljővén a tisztújítás ideje, lemondanak hivatalukról.

693. (IV. 531-532.) A teljes korábbi tisztikart: Bulyovszky Ferenc (Francis- cus Bulyovszki) alispánt, Szilassy András (Andreas Szilassi) másodalispánt, Kajali Pál (Paulus Kajali) jegyzőt, Pelargus György (Georgius Pelargus), Gyürky Ferenc (Franciscus Gyürki), Bene András (Andreas Bene) és ifjabb Balogh Mihály szolgabírákat Gimesi Forgách Adám (Adamus Forgács de Gymes) jelenlétében megerősítik tisztségükben, és a szokott eskü letételével lezárják a tisztújítást.

694. (IV. 532.) A következő közgyűlést augusztus 8-ra, Losoncra, a törvényszéket és a pecsételőszéket pedig szeptember 14-16-ra, ugyancsak Losoncra hirdetik meg.

183