Jancsó Éva – Jusztin Péter: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1686–1689 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 61. (Salgótarján, 2012)

1686

latnai Géczy István (generosus) mint felperes ügyét Újlaki Anna (nobilis), néhai idősebb Michalek Miklós (egregius) özvegye, ifjabb [Michalek] Miklós és [Michalek] János nevű törvényes és természetes fiaik gyámja, és Michalek Judit, néhai ifjabb Kis János (egregius) özvegye mint alperesek ellen. Az ügy részleteit a szolgabíró jelentésében részletesen ismertette.

A felperes törvényes prokurátora, Ivanovics András (nobilis) a törvényszék előtt óvást tett, és mielőtt a továbbiakra tért volna, az alpereseket kikiáltás útján meg akarta idézni.

Miután az alpereseket a régi jogszokás szerint a bírói fórumok előtt három ízben perbe hívták, és sem ők maguk, sem törvényes prokurátoraik által nem jelentek meg, távolmaradásuk által nem engedték, hogy a pert lezárhassák. Ezért a felperes prokurátora tiltakozását fejezi ki, keresetét pedig az alperesek távolmaradása miatt így terjeszti elő: Az 1682. esztendőben, Keresztelő Szent János ünnepe táján a felperes vissza szerette volna váltani zálogbirtokait, amelyeket az említett alperes asszonyságok Varsány és Sós- hartyán possessiókban, valamint Kisfalud praediumon belül bírtak. Ezen visszaváltás összege az 1655. évi 52. törvénycikk7 értelmében 3 forintot tett ki. A felperes kész volt Baratnaky Ferenc korábbi szolgabíró és Barsy János esküdt (egregii) közreműködésével a teljes összeget a bevallólevél feltételei szerint letenni és kifizetni. Az alperesek viszont nem akarták a 3 forintot kitevő zálogösszeget felvenni, sem pedig a fent mondott zálogban bírt possessio- és praediumrészeket a tulajdonosuknak visszaszolgáltatni, sőt tovább használták azt a felperes jogainak nyilvánvaló sérelmére. Ezért a felperes prokurátora egyrészt a Tripartitum II. rész 24. cikkelyében8 és más törvénycikkekben is található passzusok alapján, másrészt mivel a törvényes idézésre sem jelentek meg és ellenállásukkal a per folyását akadályozták, azt kéri és kívánja, hogy az alpereseket részesítsék törvényes büntetésben. Veszítsék el a zálogösszeget, és az említett porciókat az alperesektől ítéljék oda a felperesnek, s ha ellenállnának, végső lehetőségként alkalmazzanak ellenük tényleges és valós végrehajtást.

Határozat: Az említett ügy idején különféle lázadások történtek az országban, és Fülek várának leégésekor a megye összes jegyzőkönyvei és iratai elvesztek a jelen ügy menetére vonatkozó iratokkal és idézésekkel együtt. Az ügyet új idézés nélkül nem lehet újrakezdeni úgy, hogy a felek jogai ne sérülnének, különös tekintettel arra, hogy a nemesek közül senki, hacsak személyében és javaiban nincs jog szerint törvényesen beidézve és elmarasztalva, ne szenvedjen kárt. Ezért a felperes kérelmét nem fogadják el, az ügyet az alpe7 III. Ferdinánd 1655. évi dekrétuma (IV.) 52. cikkely: „A kisebb összeggel megkínálok ügyét ugyanakkor ugyanazon perrel kell eldönteni; és a zálogjogról magánpecsétek alatt és tulajdon kézírásokkal kiállított leveleket erőben levőknek nyilvánítják."

8 „A zálogos jogokat és hitbéreket illető megintések teljesítéséről és az erre következő büntetésekről."

16