Jancsó Éva: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1670–1672, 1683–1685 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 60. (Salgótarján, 2012)

1671

194. (III. 101-102.) Bár Paris Spankau generálisnak, a Felső-Magyarorszá- gon állomásozó német katonaság főparancsnokának új limitációjára vonatkozó megállapodása még nem ismeretes a megye számára, a küldöttek azt tartják kívánatosnak, hogy az egyezség tisztázódásáig a birtokos nemesek, akiknek a lakhelye a megye területén van, ötszörös, az armalisták és félnemesek (seminobiles), a kuriális birtokosok, a kurialisták és libertinusok hatszoros, a serfőzők, molnárok és kézműves mesterek háromszoros adót fizessenek. Az egyes portáktól 12 kassai forintot, búzából pedig 12 pozsonyi mérőt hajtsanak be és adjanak I. Lipót német katonaságának.

195. (III. 102.) Emellett az alispán azt is előterjesztette, hogy az adófizetők közül sokan nehezményezték saját taksájukat, és annak megszabását és leszállítását követelték. Mivel erre nem volt felhatalmazásuk a követeknek, így nem foglalkoztak ezzel a kérdéssel.

196. (III. 102.) A vármegye közönsége az adófizetésről végül úgy rendelkezett, hogy általában minden adófizetőnek, úgymint a birtokosoknak, ar- malistáknak, kurialistáknak, akik a megyében laknak, a kuriális falvaknak, libertinusoknak, serfőzőknek, molnároknak és kovácsoknak a mostani taksáját igazságosan szabják ki azon küldöttek, akik ma erről beszámoltak, és erről a kiigazításról a következő közgyűlésen, mely július hónap 14. napján lesz, tegyenek jelentést.

197. (III. 102.) Melczer János (nemzetes) a maga személyében tiltakozást adott elő, hogy noha kellő időben megküldte az endrefalvi dézsma árendá- ját az esztergomi érsek haszonbérlőjének, Ebeczky Mihálynak (nemzetes), de az azt nem vette át tőle arra hivatkozva, hogy az érsek akaratából azt a [karancsjsági plébánosnak adta. Minthogy régtől fogva a tiltakozó és elődei voltak Endrefalva haszonbérlői, ezen jogától nem akar visszalépni, továbbra is ragaszkodik hozzá. Minderről elővigyázatosságból bizonyságlevél kiadását kéri.

198. (III. 102.) Rimóca21 falu lakói kérték portáik leszállítását, minthogy azt több falu is kérte. Az alispán előterjesztette, hogy kérelmük ügyében a főispánhoz kell fordulni.

199. (III. 103.) A közgyűlés elhatározta, hogy a vármegye nevében írjanak Balassa Bálint grófnak a bárkányi földesurak, nevezetesen az idős Balassa Imréné érdekében.

200. (III. 103-104.) Battik Gergely (nemes és vitézlő) a maga nevében ünnepélyesen tiltakozik, és újra eltilt minden szomszédos és határos, nemes és paraszt személyt, nevezetesen Losonc város lakóit Miksi nevű falujának határaitól, „az Pánit Darócz felöl való Nagyúttúl fogva az Ritka Erdő mellett fel az Szén hegyeigh, az Szén hegytül által az Szén patakan, az tugari határ

21 Nyilván elírás, ehelyett: Rimóc. Rimóca község Gömör vármegye Kishonti kerületéhez tartozott, s mint ilyen, nem állhatott Nógrád vármegye hatósága alatt.

65