Jancsó Éva: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1670–1672, 1683–1685 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 60. (Salgótarján, 2012)

1685

magát Rabatta generális, főhadbiztos rendeléséhez. Ebben az ügyben már kö­vetet küldtek a főhadbiztoshoz, hogy napról napra, óráról órára várják ren­delkezését és intézkedését. Ennélfogva Mercy nézze el a megyének, hogy nem hátrálhat meg I. Lipót rendeletének tartalmától. Másfelől ismét igyekez­nek felhívni a tábornok figyelmét arra, hogy a Czobor-féle katonaság jelenleg a megyében van elszállásolva, s hacsak a megye nem jut valami könnyítés­hez, rövid időn belül bekövetkezik a szegény nép legvégső elnyomorodása. 716. (IV. 149.) Közzéteszik az uralkodó (I. Lipót) október 10-én, Bécsben kiadott kegyes rendeletét, mellyel elrendelte, hogy a megye a következő téli beszállásolás ügyében továbbra is tartsa magát gróf Rabatta generális utasí­tásához és rendeléséhez. 717. (IV. 150.) Felolvassák a főispán (illustrissimus) Galgóc várában, no­vember 1-jén kiadott levelét, amelyben azzal keresi meg a megyét, hogy ál­lítsák vissza Légrády István (egregius) feddhetetlenségét (aki a megye ren­deleté és tiltása ellenére egy kondát vásárolt a magyar katonaságtól, és ami­ért Baratnaky Ferenc (egregius) másodalispán és vattai Battha Pál szolgabí­ró a szóban forgó disznóktól megfosztották), minthogy a disznókat ő még a meghozott megyei rendeletet megelőzően vásárolta össze. A nemesek közül senkit nem idéztek be, senkit nem találtak bűnösnek, senkinek nem kellett sem személyében, sem javaiban kárt szenvednie. Ha valakinek pedig vala­mi követelése van Légrádyval szemben, azt annak rendje és módja szerint jogi úton akarja érvényesíteni. A vármegye közönsége úgy határoz, visszaírnak a levélre, hogy az emlí­tett megyei rendelet az előtt született, mielőtt Légrády a disznók értékét megfizette volna, sőt Légrádyt bírói úton figyelmeztették, nehogy kifizesse az említett disznók árát. Ő ezzel nem törődve semmi fáradságot nem kí­mélt, hogy a fizetséget a katonáknak letegye, és ezzel szembemenjen a me­gye határozatával és kárt okozzon. E tekintetben Baratnaky másodalispán a rendelet erejénél fogva fosztotta meg a jószágoktól, aki ellen, ha Légrády re­mélné, hogy valami követelése lehet, jogi úton léphet fel. 718. (IV. 150-151.) Kántor Pál szolgabírót (egregius) a nádor levelével ki­küldik Balassa Gábor (spectabilis ac magnificus) kékkői örökös főkapitány­hoz, hogy jóllehet e levél Szuhay István vicekapitányhoz szól, de ő távol van, a levélben foglalt ügy pedig hivatalból felettesére tartozik, így annak felbontása után tegyen eleget a tartalmának. Kántor Pál ezenkívül elő fogja adni a vár körül kóborló katonák dölyfösségét, a szegény nép ellen végre­hajtott szokásos rablásaikat, zsákmányszerző portyáikat, és kérni fogja, hogy a kapitány fékezze meg ezeket, és tiltsa el őket a szerencsétlenek el­nyomásától. A költségeit pedig, melyek a követséggel jártak, a vármegye közönsége a következő számadások idején köteles elfogadni. 211

Next

/
Thumbnails
Contents