Jancsó Éva: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1670–1672, 1683–1685 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 60. (Salgótarján, 2012)
1685
ték is, hogy csak lehetséges dolgokat fognak a sokat szenvedett, ezer bajtól megnyomorított megyétől követelni. Veszelszky viszont túllépte a bizottmány által megszabottakat, kifejezetten ellenszegült és a szerencsétlen népet a lehetetlen teljesítésére sarkallta, és hajlott a megye tekintélyének és méltóságának a megsértésére. Amikor Veszelszkyt figyelmeztették, hogy tartsa távol magát a rendellenes zsarolásoktól és követelésektől, makacsko- dott és szavakkal támadott, nem szándékozva elismerni, hogy ő a megye szolgája, jóllehet birtokaira tekintettel még az uralkodó (I. Lipót) is a megye tagjai közé számít. Egyrészt az előzmények, másrészt ennek nyilvánosságra kerülése miatt meg kell kérni a grófot, hogy fékezze meg Veszelszkyt. Negyedszer: Semmiképpen nem értenek egyet azzal, hogy több és nagyobb számú zászlóalj kerüljön a megye belsejébe beszállásolásra, mint amit már korábban utasítás útján elhatároztak. Azonkívül elvárják, hogy Czobor gróf majd megkísérel valamit tenni a maga helyén és idejében az erőszakos cselekedetekkel szemben. Ez joggal illendő mint megyebelinek és a hazai törvények alatt állónak éppúgy, mint Őfelsége ezredesének a nem várt erőszakos cselekedetek és a rendeletek be nem tartása miatt. Ötödször: Mivel észrevették azt is, hogy Czobor gróf növelni szándékozik a katonaságát a végváriakkal, és olyanokat fogad fel, akik kevéssé alkalmasak a hadviselésre, és többek között tehetetlenséggel, kimerültséggel és cserbenhagyással fizetik meg a szegény nép adta beszállásolást, szükségesnek tartják megemlíteni, hogy az ilyeneket el kell bocsátani, nehogy ennek - az egyetértésük ellenében megszabott - beszállásolásnak az eszközével a megye, amely hűségesen és mindig készséggel fáradozott fegyverben is a közjó és az uralkodó szolgálatára lenni, a végső pusztulásra kényszerüljön, ígérik és készek ezt a hűséget végső állapotukig megtartani. Amennyiben még több előadandó dolog adódna, azt a követek döntésére és leleményességére bízzák. 601. (IV. 78-79.) Tekintetbe véve Kosa János (nobilis) kérését, aki bizonyos gonosz cselekedetek miatt Losonc várában van fogva tartva, és megígérte, hogy jó útra tér, a vármegye közönsége elhatározza, hogy szabadon engedi azzal, hogy Kosa elintézi hűségfogadalmát az alispánnal, és erről egy bizonyító írást is ad a megyének. 602. (IV. 79.) Végül a vármegye közönsége úgy dönt, hogy írnak a szend- rői parancsnoknak, Gvadányi (Gvadagny) Sándornak, ne terhelje az amúgy is meggyötört losonci szegény népet a követelt, és szintúgy beszolgáltatni szükséges 400 köböl gabona ügyében, minthogy a besztercebányai bizottmány által ez a nógrádi város másutt van elkötelezve a szigorított beszállásolás teljesítésével, és nem lenne elegendő ereje ennek végrehajtására. Mivel a parancsnok nem a mostani közgyűléstől felhatalmazva tölti be a tisztét, meg kell keresni azon urakat, akiktől segítség remélhető, hogy a szegény nép elkerüli majd a hasonló, soron kívüli erőszakos cselekedeteket. 179