Jancsó Éva: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1670–1672, 1683–1685 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 60. (Salgótarján, 2012)

1684

A követek - jogaik jövőbeni biztosítékául - saját részükre megkérték a rendelkezés hiteles másolatának kibocsátását. A vármegye közönsége úgy határoz, hogy azt még ezen a közgyűlésen ki kell a részükre adni. 541. (IV. 41.) Közzétették a nádor (celsissimus) március 18-án, Pozsony­ban kelt levelét, amiben felszólítja a megye nemességét a pogány török elle­ni személyes felkelésre, és azzal adja parancsba a csatlakozást az uralkodó hadseregéhez, hogy ha megkapják a következő rendeletét, már hadba is tudjanak szállni. A vármegye közönsége elhatározza, hogy meg kell írni a nádornak, hogy lehetetlenség az egész megye nemességének hadrakelése, mivel Nógrád nagyobb része hódoltság alatt van. Amíg isteni segítséggel Eger és Nógrád nem lesz a töröktől visszafoglalva, addig a hódoltsági ne­messég nem képes fegyvert fogni, hacsak nem akarná feleségeit, gyemekeit, egész családját és csekélyke életlehetőségeit a török torkába hajtani. A ne­messég kisszámú maradéka viszont éjjel-nappal őrködik az Istenért és a ha­záért, és minden órában kész I. Lipót szolgálatára, és a nádor parancsának végrehajtására. 542. (IV. 42-43.) Esterházy (Eszterházy) Pál nádor március 18-án, Po­zsonyban kelt levele: Eszerint „Isten látván a gyilkos pogányságnak, s azal edgyet értvén né- melly nem szives, hanem csak szenyes Hazánk fiainak k[e]g[ye]lmes koro­nás királlyunk seőtt az egész keresztyénségh ellen föl fuvalkodot szévből származót deőhösségét, ki által az egész hasogató sok száz ezer ártatlan ke­resztény léleknek ki ontot véri az menybeli igaz Birónak Ítéletit sűrű kiáltás­sal szorgalmazta, ingyen való nagy véghetetlen kegyelmébűl mind azokat a kik vérünköt szomjuhozták, Isteni karjával meghverte." A nádor szerint I. Lipót atyáskodó és nagy kegyessége nyilvánvaló a kiadott nyilatkozatából, de eljött az alkalmas idő arra is, hogy a magyarság megmutathassa hűségét az uralkodójához és hazájához, ezért felszólítja őket, hogy fogjanak fegy­vert, és csatlakozzanak I. Lipót és más európai keresztény fejedelmek egye­sült seregéhez, óhajtva az ország „ily súlyos terh alul való föl szabadulás- sát". Legyen a nemesség készenlétben, hogy amint megérkezik a parancs, az ország törvénye szerint mindenki „personaliter az tülünk nevezendő helyre menvén hallogatás nélkül jelen lehessen". A nádor utóiratában kéri, hogy a megye nemessége mielőbb adja tudtá­ra, milyen módon tud az uralkodó és közjó szolgálatára állni. 543. (IV. 43-44.) A megye nemességének április 10-én, Gácson (Gácz) tar­tott közgyűlésén írott válaszlevele: Közlik, hogy megkapták és megértették a nádor március 18-i parancsola­tát a nemesi felkelés ügyében. Elismerik, hogy az ország végső pusztulásá­ban és nemzetük iránti szeretetből kötelességük „hogy látván vérűnkőt szomjuhozó Ellenséginktül származott ki mondhatatlan sok romlássát ke­serves Hazánknak, a mellyet k[e]g[ye]lmes Urunk eő Feölséghe sok Szép 158

Next

/
Thumbnails
Contents