Jancsó Éva: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1670–1672, 1683–1685 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 60. (Salgótarján, 2012)
1684
A követek - jogaik jövőbeni biztosítékául - saját részükre megkérték a rendelkezés hiteles másolatának kibocsátását. A vármegye közönsége úgy határoz, hogy azt még ezen a közgyűlésen ki kell a részükre adni. 541. (IV. 41.) Közzétették a nádor (celsissimus) március 18-án, Pozsonyban kelt levelét, amiben felszólítja a megye nemességét a pogány török elleni személyes felkelésre, és azzal adja parancsba a csatlakozást az uralkodó hadseregéhez, hogy ha megkapják a következő rendeletét, már hadba is tudjanak szállni. A vármegye közönsége elhatározza, hogy meg kell írni a nádornak, hogy lehetetlenség az egész megye nemességének hadrakelése, mivel Nógrád nagyobb része hódoltság alatt van. Amíg isteni segítséggel Eger és Nógrád nem lesz a töröktől visszafoglalva, addig a hódoltsági nemesség nem képes fegyvert fogni, hacsak nem akarná feleségeit, gyemekeit, egész családját és csekélyke életlehetőségeit a török torkába hajtani. A nemesség kisszámú maradéka viszont éjjel-nappal őrködik az Istenért és a hazáért, és minden órában kész I. Lipót szolgálatára, és a nádor parancsának végrehajtására. 542. (IV. 42-43.) Esterházy (Eszterházy) Pál nádor március 18-án, Pozsonyban kelt levele: Eszerint „Isten látván a gyilkos pogányságnak, s azal edgyet értvén né- melly nem szives, hanem csak szenyes Hazánk fiainak k[e]g[ye]lmes koronás királlyunk seőtt az egész keresztyénségh ellen föl fuvalkodot szévből származót deőhösségét, ki által az egész hasogató sok száz ezer ártatlan keresztény léleknek ki ontot véri az menybeli igaz Birónak Ítéletit sűrű kiáltással szorgalmazta, ingyen való nagy véghetetlen kegyelmébűl mind azokat a kik vérünköt szomjuhozták, Isteni karjával meghverte." A nádor szerint I. Lipót atyáskodó és nagy kegyessége nyilvánvaló a kiadott nyilatkozatából, de eljött az alkalmas idő arra is, hogy a magyarság megmutathassa hűségét az uralkodójához és hazájához, ezért felszólítja őket, hogy fogjanak fegyvert, és csatlakozzanak I. Lipót és más európai keresztény fejedelmek egyesült seregéhez, óhajtva az ország „ily súlyos terh alul való föl szabadulás- sát". Legyen a nemesség készenlétben, hogy amint megérkezik a parancs, az ország törvénye szerint mindenki „personaliter az tülünk nevezendő helyre menvén hallogatás nélkül jelen lehessen". A nádor utóiratában kéri, hogy a megye nemessége mielőbb adja tudtára, milyen módon tud az uralkodó és közjó szolgálatára állni. 543. (IV. 43-44.) A megye nemességének április 10-én, Gácson (Gácz) tartott közgyűlésén írott válaszlevele: Közlik, hogy megkapták és megértették a nádor március 18-i parancsolatát a nemesi felkelés ügyében. Elismerik, hogy az ország végső pusztulásában és nemzetük iránti szeretetből kötelességük „hogy látván vérűnkőt szomjuhozó Ellenséginktül származott ki mondhatatlan sok romlássát keserves Hazánknak, a mellyet k[e]g[ye]lmes Urunk eő Feölséghe sok Szép 158
